Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

IV. Kereskedelmi-', váltó- és csödjog. A kir. Curiának az az ujabbi Helyes joggyakorlata nyilvánul eme határozatban is, hogy a biztösitási ügynök immár nem feltétlenül a biztosított megbízottja az ajánlat kitöltése körül. (L. Jogállam 1903. I. iuz. 29. sz. esetét). 120. A közadós jogcselekményeinek megtámadása. A hat havi határidő kezdete. (1881 :XVI1. t.-cz. 27. 5.) B. A. egri kereskedő ellen a csőd 1902. évi június 7-én nyittatott meg, a csödhirdetmény pedig, a mint ezt a hivatalból megtekintett csődiratok közt levő hirdetményre vezetett kiadói bizonylat igazolja, 1902. évi június hó 8. napján iuggesztetett ki. A felperes által megtámadott kielégítési végrehajtást alperes a közadós ellen 1901. évi deczember hó 7-én foganatosította. Felperes megtámadási keresetét az 1881: XVII. t.-cz. 27. §-ának 2-ik pontjára alapította. Ezzel szemben alperes a csődtörvény 27. §-ának utolsó bekezdése alapján azt vitatta, hogy a közadós ellen a csődnyitást 6 hónappal megelőzőleg foganatosított kielégítési végrehajtás meg nem támadható s így a javára lefoglalt ingók elárvereztetéséből és a javára letiltott követelésekből befolyt kereseti összegek őt és nem a csődtömeget illetik. A% egri kir. törvényszék a keresetet elutasítja, mert a csődtörvény 1. §-a értelmében a csődnyitás joghatálya azzal a nappal veszi kezdetét, melyen a csődnyitást elrendelő határozat a csődbíróságnál kifüggesztetett. A csődeljárás a vagyonbukott rendelkezési jogának elvesztése és jogcselekményeinek joghatálya a csődnyitást rendelő határozat kifüggesztéséhez van kötve. — Ugyanez áll a közadós jogcselekményeinek megtámadhatóságára nézve. Habár tehát a csődtörvény 27. §-ának utolsó bekezdése a csödnyitást és nem a csődnyitás hatályának kezdetét 6 hónappal megelőzőleg történt jogcselekménvek megtámadhatatlanságáról intézkedik, kétségtelen, hogy e határidőt a csődnyitás hatályának kezdetétől, vagyis a csődnyitási határozat kifüggesztése napjától kell számítani. Következik a csődtörvény 13 §-ából is, mely szerint a csődnyitás hatályának kezdete előtt szerzett zálogjog a csődnyitás után is végrehajtás utján érvényesíthető. A kir. Curia az ítéletet 1903. ápr. 1 s-én helybenhagyta, mert a csődtörvény 27. §-a végbekezdésének helyes értelme az, hogy a csödmegnyitásnak úgy a közadós mint harmadik személyekkel szemben nem a csődnyitó végzés kelte napján, hanem akkor tekintendő, amikor az a csődbíróság hirdetési tábláján kifüggesztve hatályba lépett és köztudomásra hozatott: az adott esetben pedig a megtámadott végrehajtási jogcselekmény a csődhirdetmény kifüggesztését több mint 6 hónappal megelőzőleg foganatosíttatván, felperes azt azon az alapon, hogy alperesnek a közadós fizetéseinek megszüntetéseiről a megtámadott jogcselekmény foganatosításakor tudomása volt, meg nem támadhatja; egyéb alapon pedig meg nem támadta, sőt kifejezetten kijelentette, hogy a végrehajtás alapügyletét képező kötelezvényt megtámadni nem kivánja. (472/1903. sz.)