Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

//. Büntetőjog és eljárás. elkövetett könnvü testi sértést fogház- és pénzbüntetéssel büntetik, a mely állandó gyakorlat pedig épen a Curia auctoritásán, t. i. a 2. és 37. számú döntvényen alapul. 108. A kir. táblai főtárgyaláson hozott határozatnak közvetlenül a kir. Curiához való felterjesztése, ha vádlott külön védője jelen volt. , (Bp. 431. $.). — A kolozsvári kir. Ítélőtábla IV. sz. büntetőjogi döntvénye. — Ha a kir. itélö táblai felebbviteli főtárgyaláson a vádlott személyesen nem volt jelen, különvédője azonban megjelent és a felebbviteli biióság Ítélete ellen a semmiségi panaszt a főtárgyaláson bejelentette, vagy az Ítéletben megnyugodott, de a mind jelen vagy képviselve volt többi jogosultak valamelyike részéről semmiségi panasz jelentetett be, a vonatkozó iratok a BP. 431. §-ának utolsó bekezdése értelmében közvetlenül a m. kir Curiához terjesztendök fel. Indokok: A BP. 431. §-ának rendelkezése szerint a kir. itélö tábla előtt tartott felebbviteli főtárgyaláson jelen volt, vagy képwselt jogosultak a kir. itélő táblának másodfokú Ítélete ellen használható semmiségi panaszukat e bíróságnál kötelesek bejelenteni. Minden más esetben a semmiségi panasz az elsőbiróságnál jelentendő be. Az idézett §. e rendelkezéseinek logikai folyománya, a mint a BP. 425. §-ában, valamint a 431. §. utolsó bekezdésében kifejezerten is meg van mondva, az, hogy a kir. itélő táblának másodfokban hozott Ítélete, vádlottnak az elsöbiróság által csak akkor hirdetendő ki, illetőleg kézbesitendő, ha a kir. itélő tábla előtt tartott főtárgyaláson sem ő, sem különvédője nem volt jelen ; ha tehát a semmiségi panasz bejelentésére jogosultak a felebbviteli főtárgyaláson mind jelen, vagy képviselve voltak, tehát ha vádlott is személyesen vagy különvédője által képviselve jelen volt, s a jelen volt vagy képviselt jogosultak valamelyike semmiségi panaszszal élt, a kir. itélö tábla az iratokat közvetlenül a m. kir. Curiához terjeszti fel. A BP. 425. §-a ugyanis a 431. §-szal összhangban kifejezetten akképpen rendelkezik, hogy a kir. itélö tábla határozata a felebbviteli tárgyaláson jelen nem volt vádlónak és sértettnek kézbesittetik, vádlottnak pedig csak az esetben kézbesítendő vagy hirdetendő ki a törvényszék által, ha a kir. itélö tábla főtárgyalásán sem ő, sem különvédője nem volt jelen. A BP. idézett rendelkezéseinek összefüggő és egymást kiegészítő intézkedéséből szükségkép következik az is, hogy ha a vádlott nem, de különvédője jelen volt a kir. itélő tábla előtt tartott fötár-