Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

//. Büntetőjog és eljárás. alá eső bűncselekményeknél van helye, hanem e törvényszakasz 2—4pontjai szerint, számos más esetben is, sőt bármely bűntett esetében, ha a vádlott vagy törvényes képviselője, illetőleg házastársa, fel- vagy lemenő ágbeli rokona kívánják, — de a bpdt. 57. §-a szerint a bíróság, valahányszor az ügy körülményeinél íogva czélszerünek találja, már a főtárgyalás előtt is, az eljárás bármely szakában rendelhet védőt. Helye van továbbá védő kirendelésének a bpdt. 127., 246., 299., 412., 448., 472., (.77. és 518. §-aiban meghatározott esetekben is. E mellett figyelembe veendő a bpdt. 54. §-ának az a rendelkezése, mely szerint a terhelt, mikor csak szükséges, már első kihallgatásakor, továbbá ha ellene letartóztatás, vizsgálat, vizsgálati fogság lett elrendelve, a védő kirendelésének módozatairól és az ingyenes vedelelem eseteiről felvilágosítandó. Midőn ezek szerint a törvény a kötelező védelmet, illetve .1 védő kirendelését ily számos cs különböző esetekre nézve megszabja, nem lehetett czélja, hogy a védelem gyakorlását kizárólag a kirendelt védő személyéhez kösse, a nélkül, hogy az magát a védelem egyes cselekményeinél, köztük a főtárgyaláson való eljárásnál is helyettesíthesse. A törvénv csak arról kívánt gondoskodni, hogy a terhelt, szakképzett fegyelmi felelősség alatt eljáró, nem pedig egvszerü megbízott által legyen képviselve. Ámde a törvény eme czéljának elég van teve akkor is, ha a kirendelt védő, a védelem egyes cselekményeit, tehát a főtárgyaiásnál való eljárást is, nem személyesen, hanem a saját fegyelmi felelősségének terhével, megbízott helyettese által végezteti. Az ingyenes védelem számos eseteire való tekintettel sem kívánhatta a törvény az ügyvédi karnak a személyes eljárással járó siilvos megterheltetését, a mi különben is a gyakorlatban majdnem kivihetetlen lenne. A bűnvádi perrendtartás, a védelem ellátásának módját nem szabályozza, különösen nem tartalmaz oly rendelkezést, mely szerint a kirendelt védő személyesen lenne köteles eljárni és a védelmet személyesen ellátni. A védelem ellátásának módjára nézve, a mennyiben ügyvédről van szó, az ügyvédi szervezetről szóló törvény — az ügyvédi rendtartás •— rendelkezései alkalmazandók. Az erre vonatkozó 1874 : XXXIV- t.-cz. 15. §-a szerint az ügyvédjelöltek lajstromába bevezetett ügyvédjelölt, az ügyvédnek.