Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

124 IV. Kereskedelmi-, váltó- és csődjog. tott kifogása birói figyelembe vehető nem volt. (1903. évi február 17-én 1439 1902. sz.) 96. A szabadalmazható találmány fogalma. (1895 : XXXVII. t.-cz. 2. §.) A m. kir. szabadalmi hivatal bhói osztálya a megsemmisítési perrel megtámadott 15123. sz. szabadalmat megsemmisíti. Indokok : A kérdés csak az, hogy alperes az által, hogy az általánosan ismert szifonpalaczkot a szintén általánosan ismert kúpos alakuan megszükiti, oldott-e meg olyan műszaki feladatot, mely az 1895. évi XXXVII. t.-czikk szerint szabadalmazható találmányt képez. Erre a kérdésre a szabadalmi hivatal birói osztálya szintén nemmel válaszol; mert az üveggyártási iparban közönségesen használatban levő kúpos üvegalaknak, a szifonpalaczkoknál való alkalmazása feltalálói tevékenységet nem igényel, ugyanis annak, a ki az eddigi, illetve ujabban szokásos hengeres alakú szifonpalaczkok helyett ezeket kúposán megszűkülő alakban készítette, csakis az alakon kellett változtatni, mely alaki változtatás az üvegek előállítását illetőleg műszaki effectust nem tüntet fel; azzal pedig, hogy feltaláló ezen kúposán szűkülő üvegeket szifontartásra használja fel, műszaki feladatot nem oldott meg s következésképen szabadalmazható találmányt nem létesített. Az a tény továbbá, hogy az ily alakú sziíonüvegek a szállításnál könnyebben kezelhetők és nem rongálódnak olyannyira, mint a hengeres alakú üvegek, még valódiság esetén sem indokolna a szabadalom tárgyának találmányi jellegét, mert e% legfeljebb csak gazdasági előnyt nyújt, a mely a szabadalmazást feltételező technikai megoldás hiányát nem pótolhatja; egyébként is szabadalomjogi tekintetben ez figyelembe sem vehető: mert alperes szabadalma leírásában erről meg sem emle'ks%ik, már pedig a szabadalom csakis a tudatos feltalálói tevékenység eredményére adatik, az utólag felfedezett előnyökre a szabadalmi oltalom ki nem terjed, a miért is az alperes részére engedélyezett 15123. számú szabadalmat az 1895. évi XXXVII. t.-cz. 21. §. 1. p. alapján, hivatkozással az 1. §-ra, találmányi jelleg hiányából semmisnek kellett kimondani.» Három lontos elv jegeczedik ki ez indokból, a törvényben nem definiált találmány fogalmi kellékei tekintetében. Az első, hogy ösmert alaknak ösmert tárgyra való alkalmazása még ha uj is, nem találmány. A második, hogy az alakváltoztatás magában véve, még ha gazdasági előnynyel járna is, ha nem egyúttal egy technikai feladatnak a megoldása, illetőleg, hogy ha nem eredményez műszaki hatást, nem tekinthető találmánynak. Már ezelőtt is volt néhány eset.