Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

IV. Kereskedelmi-, váltó- és csődjog. 125 a mikor ezt a felfogást a hivatal kifejezésre juttatta. De egészen uj a harmadik tétel, a mely e határozatban kifejezésre jut, t. i., hogy a találmányt nem teszik szabadalmazhatóvá ama nemtudatos hatások, a melyeket a feltaláló a leírásban nem jelölt meg, a melyeket tehát csak később fedezett fel. E minden elemében helyes állásfoglalás annál inkább nevezetes, mert a bejelentési osztályt, a mely a bejelentés alkalmával a találmányi jelleget vizsgálni tartozott, desavouálja. 97. Helyi érdekű vasút javára kötelezett törvényhatósági hozzájárulási összeg lejárati ideje. (1888 : IV. t.-cz. 7. §.) Felperes h. é. vasút az alperes törvényhatóság által az 1888: ÍV- t.-cz. 7. §. alapján kötelezett hozzájárulási töke késedelmes fizetése alapján a lejárattól a fizetésig felszaporodott késedelmi kamatot veszi keresetbe. Alperes a fenti töke felét a felperesi vonat alépítményének elkészültekor tartozott fizetni. Alperes azt vitatja, hogy késedelem öt nem terhelvén, kamatfizetésre sem köteles, késedelme pedig azért nem terheli, mert a hozzájárulásra kötelező határozatát a belügyminiszter azzal a kikötéssel hagyta csak jóvá, hogy a fedezet iránt hozandó határozat és jóváhagyás végett fel lesz terjesztendő, mely jóváhagyás csak 1898 augusztus 14-én történt meg. A megállapított fizetési határidő csak a törvényes korlátok között lévén alperesre nézve kötelező, e korlátot a jóváhagyás képezvén, előbb fizetni sem jogositva, sem kötelezve nem lehetett. Ha előbb fizetett, ezt csak a közgyűlés felelősségére tette. A budapesti kir. törvényszék e kifogást elveti, mert a segélyösszeg fizetésére és a fizetés határidejére vonatkozó alperesi határozatot a belügyminiszter feltétlenül hagyta jóvá, azaz annak érvényét nem a fedezet kimutatásától tette függővé. Hogy a fedezetre vonatkozó határozatot is külön jóváhagyásának fentartotta, csak a fedezet módozataim vonatkozik. Miután a fedezetről és kellő időben rendelkezésre állásáról első izben hozott kötelező határozata után alperesnek volt kötelessége, az kétségtelen, s ha abbeli kötelezettsége teljesítésében bármi okból is késedelem állott be, ezen késedelem alperest terheli. Késedelmi kamat mindig jár. ha a fizetési határidő meg van állapitva, mire nézve nem szükséges, hogy az naptárilag legyen megállapítva. A felek által megállapított, a lejáratot meghatározó körülmények beálltával pedig alperes azon felül értesítve is lett. Az pedig, hogy felperes az utalványozott összeg kifizetését kérte, a kamatokról való lemondást nem igazolja, azzal felperes csakis a kiutalt összeghez kívánt jutni, mert világos, hogy felperesnek első sorban már a tőkére volt szüksége. A nyugta pedig oly kijelentést ugyancsak nem tártai-