Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

I 20 IV. Kereskedelmi-, váltó- és csődjog. tevőt — megállapított tél idő hijján — addig kötelezi csak mig rendes körülmények szerint válasz adható. Hasonló kikötések lehetőségét a kir. Curia már több ízben elismerte 1781X7; 1315/96). 94. Vasút felelőssége oly állatokért, melyek kísérettel küldöttnek jelestettek, a nélkül, hogy a jelzés a valóságnak megfelelne. (1875: XXXVII. t.-cz. 425. $. 6. p. Ü. Sz. 77. $.) Felperes 3000 korona kártérítési összeg iránt inditott a Déli vaspálya társaság ellen keresetet, azt adván elő, hogy jóllehet a fuvarlevélhez ragasztott igazolványban meg van említve, hogy a ló kísérővel együtt fog szállitatni, mégis, miután a kísérőért fizetendő fuvardijrovat nincsen kitöltve, a küldeményt az eljárt vasúti hivatalnok abban a tudatban vette fel, hogy a kísérőre vonatkozó megjegyzés valótlan s hogy a ló kisérő nélkül adatott fel. Ezért, miután a ló megfulladt s a K. T. 425. §-ának 6-ik pontjában meghatározott kikötés nem történt meg, — a vasút felelős. A budapesti kir. kereskedelmi e's váltótörvényszék felperest keresetével elutasítja a következő okokból: A 2. alatti levélhez ragasztott igazolványban megvan említve, hogy a feladó a feladott ló mellé egy kísérőt ad. Mit sem bizonyít e kérdésben felperesnek az az előadása, hogy az igazolványban a kísérőért fizetendő fuvardíj rovata kitöltetlenül maradt, mert az alperes által a 4. al. kivonatban csatolt és felperes által valódiságára nézve kétségbe nem vont szabályzat szerint a fenforgó esetben a kiséröért külön menetjegyet kellett váltania és így abból, hogy a kísérőért fizetendő fuvardíj rovata az igazolványban nincs kikötve, nem lehet a%t következtetni, a mit felperes vitat, hogy t. i. a küldeményt felvevő vasúti hivatalnok a küldeményt annak tudatában vétte fel, hogy az igazolványban a kísérőre vonatkozólog olvasható megjegyzés valótlan és hogy a ló kisérő nélkül adatik fel. Minthogy a fuvarlevél mellékletéül szolgáló igazolványban a ló mint kísérővel feladott említtetik és igy az Ü. Sz. 44. §. 4. pont VII. póthatározmányában foglalt szabálynak eleget tett azáltal, hogy a lovat kísérővel ajánlotta fel vasúti szállításra, minthogy e szerint nem forgott fenn ok arra, hogy a vasúti közegek a feladótól az ez által az igazolvány szerint önkényt felajánlott kisérő adását külön követeljék, ennélfogva alaptalan felperesnek az a perbeli előadása, hogy a vasúti közegeknek kivánniok kellett volna, hogv a feladó a kisérő hiányára vonatkozó nyilatkozatot a fuvarlevélre ráírja. Alaptalan felperesnek az az előadása, hogy a vasúti közegeknek kellett volna arról gon-