Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1903 / Tartalommutató
IV. Kereskedelmi-, pálló- és esődjog. 121 doskodniok, hogy a kisérő állandóan a lószállitó kocsiban maradjon, mert a vasúti közegeknek ily kötelessége az üzletszabályzatból nem következik, söt a kisérö adásának czéljából épen az következik, hogy az állatról gondoskodni a kisérö feladata és a kiséret czélja épen az, hogy a vasúti közegek az állatról való gondoskodás szüksége alól felmentessenek. A vasúti üzletszabályzat 77. §. 1. pont 6. bekezdése értelmében a vasút kisérettel szállítandó élö állat szállításánál nem felelős azért a kárért, mely a kiséret által elhárítani czélzott veszélyből eredt, a mely veszélyek közt a IV- póthatározmánv az állat megíulladását kifejezetten kiemeli. Ennélfogva a jelen esetben a döntő kérdés az, hogy a küldött lónak az 5. pont alatti tényálladéki jegyzőkönyv szerinti megfulladása azok közé a veszélyek közé tartozik-e, a melynek elhárítása a kiséret adásakor czélba van véve. Nem döntő a kérdés mellett az, hogy a kisérő a lószállitó kocsit elhagyta-e, mert ha a ló megfulladása oly természetű veszélyből eredt, a mely az emiitett szabály alá tartozik, akkor a vasút a felelősség alól az esetben is mentesül, ha a kisérő nem volt a kocsiban. E tekintetben F. R. és M. Z. szakértőknek egymást támogató véleménye alapján Sz. K. szakértő egyedül álló véleményének mellőzésével a kir. törvényszék bizonyítottnak fogadja el, hogy a kísérőnek rendes körülmények között ideje és módja lehet, ha a ló a heveder rácsozaton fejét keresztül dugja, a lovat a megfulladástól megmenteni azáltal, hogy vagy visszadugja a ló fejét, vagy elvágja a heveder rácsozatot, mielőtt a ló megfulladása beáll. •— Ebből pedig következik, hogy a hevederrácsozatban való megfulladás az idézett üzletszabálvzati határozmányokban említett oly veszélyek közé tartozik, a melyeknek a kisérő által leendő elhárítása czéloztatik — Minthogy nem merült fel adat arra nézve, hogy a heveder-rácsozat rossz állapotban volt és e körülmény okozta a ló megfulladását, minthogy a szakértőknek az az egybehangzó véleménye, hogy az általuk leirt rögzített hevederrácsozat a megfulladás elkerülése czéljából tökéletesebb szerkezetű volna, mint a vasútnál használatban lévő nem rögzített hevederrácsozat: nem döntő azért, mert nem merült fel adat arra, hogy a rögzített rácsozat más vasutaknál használatban van és így nem lehet alperes vasút vétkességét megállapítani annak folytán, hogy alperes vasút nem rögzített heveder-rácsozatot alkalmaz a lószállitó kocsikban, — minthogy e szerint az üzletszabályzat 77. §. 3. pontjának a vasút vétkessége esetére vonatkozó intézkedése a jelen esetben nem alkalmazható, — minthogy tehát az üzletszabályzat 77. §. 2. bekez-