Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

///. Magánjog és eljárás. leg csak az 580. §-ban első helyen emiitett pénzbeli kárpótlás igé­nyelhető. (1902. november 27-én. 6210. sz.) El kell ösmerni, hogy a Bp. idézett §-ának szűkkeblű rendelkezése alapján tényleg ugy áll a dolog, hogy az elitélt személy, ki munkára kényszeríthető, igé­nyelheti végzett munkájának tiszta jövedelmét, ellenben az előzetesen letartóztatott vagy vizsgálati fogoly, kit munkára kényszeríteni nem lehet, önkéntesen elvállalt és teljesitett munkájának hozadékára nem tarthat igényt; ugyanilv inconvenienczia all lenn a bűnügyi költségek tekintetében is: az elitélt kárigénve kiterjed erre is, az előzetesen letartóztatotté és vizsgálati fogolvé nem. Viszont ha e kérdésben a Bp. annyira fiscalitási érdekeket tartott szem előtt, a törvény kezelőitől lenne az egyoldalú szempontok mérséklete várható. Az igazságügyminiszter, mint a ki a Bp. 587. §-a értelmében a kártalanítás ösz­szege tekintetében dönt, volna hivatva a kártalanítás összegének méltányos meg­állapításával lehető vagyoni elégtételt szolgáltatni. Az e tárgyban kelt miniszteri határozatok ritkán kerülnek nyilvánosságra; a melyek azonban közzététettek, a kártalanításra rendelt pénzalap túlságos kíméletére engednek következtetni. Ily határozatok: K. G. vádlott 1899 november 18-tól 1900 márczius 22-ig volt ártatlanul vizsgálati fogságban, a kártalanítás összege 120 koronában álla­píttatott meg; K. J. és B. K. 1900 július 30-tól 1900 augusztus 2-ig előzetes letartóztatást, ettől kezdve 1900 szeptember 2-ig vizsgálati fogságot szenvedtek ártatlanul; a kártalanítás összege fejenkint 33 koronában állapíttatott meg. III. MAGÁNJOG ÉS ELJÁRÁS. 84. Tévedés a vevő személyében árverési vételnél. Felperesek keresetképen előadják, hogy 1881. évben mint Tasádfő község volt úrbéres lakosai elhatározták, hogy a tasádfői 40. sz. tjkvben felvett s árverés alá került ingatlanokat az 1882. évi január 2-ára kitűzött árverésen a maguk javára megveszik s az akkori köz­ségi biró, A. L -t megbízták, hogy az árverésen az ő képviseletükben s nevökben vegyen részt, s a jelzett ingatlanokat az ö, illetőleg a község volt úrbéresei részére vegye meg. Nevezett községi biró e megbízásuk folytán az árverésen résztvett, azonban fogalomzavarból nem tudván megkülömböztetni a községi volt úrbéres iakosok össze­ségét, a község, mint jogi személytől, a község nevében ielentkezett az árverésnél, s az ők, mint megbízók tudta és beleegyezése nélkül vevőnek Tasádfő községet, mint jogi személyt nevezte meg, s a kép­viselőtestület meghallgatása nélkül a vételt a törvényhatóság által jóváhagyatta, s az ingatlanok tulajdonjoga alperes község javára lett bekebelezve; s minthogy minden jogalap és szerzői czim nélkül Íra­tott a kereseti ingatlan alperes község tulajdonául s az mint téve­désen alapuló s jogtalan, érvénytelen : kérik felperesek, hogy a tasádfői 40. sz. tjkvben felvett s alperes község nevére irt ingatlanokra a

Next

/
Thumbnails
Contents