Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1903 / Tartalommutató
///. Magánjog és eljárás. nevezettek az «idézett pontok értelmében» élhetnek semmiségi panaszszal: ugyanazoknak a pontoknak nem lehet más értelmet tulajdonítani akkor, a mikor azok felebbezésre, és ismét mást akkor, a mikor a semmiségi panaszra vonatkoznak; valamint nem volna törvényes alapja annak a megkülönböztetésnek sem, hogy a semmiségi panasz bejelentésére való jogosultság tekintetében a védő a felebbviteli főtárgyaláson megjelent vádlottat nem képviseli, a meg nem jelentet pedig képviseli. A főkérdéssel egybefüggő fentebb megjelölt előzetes kérdést tehát ugy kell eldönteni, hogy a felebbviteli főtárgyaláson megjelent védő az ugyanott meg nem jelent vádlottat a semmiségi panasz bejelentésére való jogosultság tekintetében nem képviseli, hanem a vádlott a védő nyilatkozatától függetlenül, a saját személyében jogosult a semmiségi panasz bejelentésére. Minthogy pedig a B. P. 431. §-ának második bekezdése szerint csak a felebbviteli főtárgyaláson jelen volt vagy képviselt jogosultak tartoznak semmiségi panaszukat a kir. Ítélőtáblának másodfokú Ítélete ellen is e bíróságnál bejelenteni, a harmadik bekezdés szerint pedig minden más esetben a semmiségi panasz az elsőfokú bíróságnál jelentendő be ; minthogy a B. P. 430. §-ának harmadik bekezdése értelmében a semmiségi panaszra is alkalmazandó 388. §. szerint a semmiségi panasz az ítélet kihirdetésekor, vagy ha az ítéletet kézbesítés utján közlik, a kézbesítéstől számított nyolcz nap alatt jelentendő be; tehát annak, a ki a semmiségi panasz bejelentésére jogosult, a másodfokú bíróság Ítélete kihirdetendő vagy kézbesítendő; ezt pedig a felebbviteli főtárgyaláson jelen nem volt vagy nem képviselt jogosultak részére a 431. § harmadik bekezdése a 425. §. szerint a kir. törvényszék teljesiti, stb.: mindezeknél fogva a kérdést a határozat értelmében kellett eldönteni. (Kelt 1903. január 10-én; hitelesíttetett február 7-én.). III. MAGÁNJOG ÉS ELJÁRÁS. 63. Okirat valódiságának elismerésére való kötelezés. Ké^divá• sárhelyi kir. törvényszék. (1901. szeptember 26., 4117/901): Alperes köteles a Szörcsén 1898. április 4-én kelt «nyilatkozat" czimü okirat valódiságát elismerni. Marosvásárhelyi kir, Ítélőtábla. (1901. november 21., 3061/901):
