Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

//. Büntetőjog cs eljárás. 6a. A fölebbviteli főtárgyaláson jelen nem volt, de védő által képviselt vádlott előtt kihirdetendő-e az elsőfokú bíróságnál a másodfokú bíróság bűnösséget megállapító Ítélete? (BP. 425. és 431. §. utolsó bek.) A szegedi kir. tábla 1. s%. btjogi döntvénye. A föltett kérdés már több izben foglalkoztatta a Curiát is, mely azonban ezideig egységes megállapodásra nem jutott. Mert n mig több határozatában kijelentette, hogy a mennyiben a fölebbviteli főtárgyaláson külön védő képviselte a vádlottat: a törvényszéknél nem kell kihirdetni a kir. tábla ítéletét, és ha a kihirdetés mégis megtörtént, s vádlott semmiségi panaszt jelentett be, ez — mint a törvényben kizárt — visszautasítandó (1. péld. az 1902. évi 3279., 3830., 6487., 8425. B. sz. határozatokat), — addig más esetekben a vádlott részéről bejelentett semmiségi panasz folytán az ügyet érdemleges elbírálás alá vette, és így elismerte, hogy a fölebbviteli főtárgyaláson képviselt vádlottnak joga van külön semmiségi panaszt bejelenteni (1902. évi 2129., 2493., 2996., 3205., 5157. stb. sz.).* Ujabban a bpesti kir. tábla büntető-tanácsai is foglalkoztak e kérdéssel, s azt állapították meg, hogy a fölebbviteli főtárgyaláson vádlott védője előtt kihirdetett ítéletet nem kell a vádlottal közölni. E megállapodás indoka az, hogy miután a BP. 430. §-a által fölhívott 383. §. általánosságban jelöli meg azokat, a kik a semmiségi panasz használatára jogositvák, ezzel szemben pedig a B. P. 425. §-ának 2. bekezdése, kapcsolatban a 431. §. utolsó bekezdésével külön meghatározott eltéréseket állapit meg, ezek szerint pedig a kir. törvényszék az itélő tábla határozatát csak abban az esetben hirdeti ki vádlottnak, ha a kir. itélő tábla főtárgyalásán sem ő, sem védője nem volt jelen: ennélfogva az esetben, ha a fölebbviteli főtárgyaláson a meg nem jelent vádlott külön védője jelen volt, s a kir. itélő tábla Ítélete ellen semmiségi panaszt jelentett be, az elmaradt vádlott előtt a kir. itélő táblai ítélet nem hirdetendő ki, hanem a külön védő által használt semmiségi panasz folytán az iratok közvetetlenül a kir. Curiához fölterjesztendők. Ugyanez áll akkor is, ha a vádlott külön védője az ítéletben megnyugodott, ellenben a vádló az ellen semmiségi panaszt jelentett be. (B. T. XLV. k. 297. 1.) A szegedi kir. tábla e kérdésben ezzel épen ellentétes határozatot hozott. (Szegedi k. t.) Ha a felebbviteli tárgyaláson a vádlott nem volt jelen, külön védője azonban jelen volt és a kit. ítélőtáblának másodfokban holott ítélete ellen, melyly el vádlott elítélteiéit, a felebbviteli főtárgyaláson sem miségi panas^ jelentetett be, a% iratok a kir. Curiáho^ nem közvetetlenül terjes^tendők fel, * 13. T. XLY. k. 209. 1.