Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

IV. Kereskedelmi-, váltó- és csöd]o° Vázattöbbséggfi] hozatott és a mikor tehát ennek a 11 szavazatnak a hozandó határozat miként alakulására lényeges befolyása nem volt. A szegedi kir. Ítélőtábla helybenhagyja, s a kir. Curia is (284/901 sz. a). 51. A befizetéseivel késedelmes szövetkezeti tag igénye a befizetett részletekre kizárása esetén. (1875 : XXXVII. t.-cz. 237. §.). Felperes 680 K s jár. ir. indított alperes szövetkezet ellen keresetet, mely összeg neki befizetett részletei után a K. T. 237. §-ának első bekezdése alapján jár. Alperes a kereset elutasítását kérte hivatkozással az alapszabályok 10. és 13. §§-aira, melyek szerint a késedelem folytan kizárt tag befizetett részletei osztalékkal egyetemben a tartaléktőkéhez csatoltatik. Felperes utalt a 237. §. rendelkezésének absolut jellegére. A budapesti kir. kereskedelmi és váltótörve'nys~ék felperest keresetével elutasította. A budapesti királyi Ítélőtábla ezt helyben hagyta. A kir. Curia a másodbiróság Ítéletét a következő indokolással hagyta helyben: Indokok: A K. T. 236. §-a a szövetkezetből egészen, vagy egyes üzletrészekre nézve kivált tagoknak a társaság hitelezői irányában fennálló kötelezettségeit szabályozza. Az idézett törvény 237. §-a pedig az ilyen, tehát a szövetkezetből egészen vagy egyes üzletrészekre nézve kivált tagoknak magával a szövetkezettel szemben érvényesíthető jogait szabályozza és kapcsolatban a törvény 236. §-a intézkedésével rendeli, hogv a szövetkezetből egészen, vagy egyes üzletrészekre kivált tagok, a mennyiben az alapszabályok másként nem intézkednek, a szövetkezet tartaléktőkéjére és más vagyonára igényt nem tarthatnak. Ellenben igényük van a kiválás évéről szóló zárszámadás szerint reájuk eső üzletrészhez. Az idézett törvényszakaszok egybevetése nem hagy fenn kétséget arra nézve, hogy a 237. §-nak az üzletrészhez való igényt megállapító rendelkezése az olyan tagok tekintetében, a kik a szövetkezetből egészen vagy egyes üzletrészekre nézve kiválnak, parancsoló rendelkezés. Nem vitás, hogy felperes, a ki már Írásos belépési nyilatkozata alapján a K. T. 224. §-a értelmében szövetkezeti tagnak tekintendő, az általa aláirt tíz darab üzletrésznek egyikét sem fizette be teljesen, hanem azokra csak részletfizetéseket teljesített. Ebből a nem vitás tényből pedig következik, hogy felperesre, mint kivált szövetkezeti tagra nézve, a K. T. 237. §-ának fentebb idézett parancsoló rendelkezése nem alkalmazható, hanem a részletek