Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 1. szám - Magánjog - Politikai Tanulmányok

BIROI GYAKORLAT. 81 nem utópiák. A munka érdeméül kell végül betudnunk azt is, hogy a javaslatok nem általánosságban mozognak, nem külföldi minta utánzatai, hanem a mi viszonyainkhoz mértek s igy azok megvalósulása a magyar társadalom jajára válnék. S^. M. BÍRÓI GYAKORLAT. I. A királyi Curia döntvényei. a) Magánjogi döntvények. (Kötelmi és dologi jog. Szinte megoldhatatlan feladatot rótt az 1881 : LIX. tcz. 4. ij-a legfőbb bíróságunkra. Külsőleg ugyan nem, hiszen csupán az igazságszolgáltatás egyöntetűségének megóvása végett látta szükségesnek a törvényhozó a teljes ülési döntvényeket, de könnyű belátni mit jelent ez oly államban, hol az országbírói értekezleten és a gyámi törvényen kivül alig volt objectiv, magánjogi, tételes jogszabály, hol a jog tudományos müvelését még csak alig sejtették, hol a rohamosan fejlődő gazdasági élet naponként nem csupán uj jogvitákat vet felszínre, hanem az alig fejledező birói gyakorlatot folytonos megrázkódtatásoknak is teszi ki. Szerencsére nagyon megkönnyítette a m. kir. Curia döntvényi ítélkezését az egészséges magyar jogi ösztön. Magánjogunk mintegy magától fejlődött, az alsó bíróságok a leglényegesebb jogi kérdésekben maguktól és a legszükségesebb ingadozás után egyöntetűen eltalálják a jövőre követendő utat és a Curiának teljes ülései, a holtkézi döntvénytől eltekintve, sohasem döntenek intézmények, hanem mindig csupán jogesetek fölött. Megerősödik az érdemtelenség jogintézménye, biztossá válik az ági örökös joghelyzete, a köteles rész közelebbi mivolta, a kötelmi és dologi jog mintegy az égből pottyan le, mindez a nélkül, hogy a legéletbevágóbb kérdésekben teljes ülési döntvényeket kellene hozni. Minden nehézség nélkül ez ugyan nem vált lehetségessé, eleinte még nyers igazságok is teljes ülési döntvényben oldatnak meg, még a vagyoni szerződés fogalma sem kétségtelen, még ki kell mondani, hogy a haszonbérlet nems\ümk meg a s\er^ödö felek halálával (3. sz. t. ü. h. Dt. uj f. III. k, ? 13. 1.), de a magyar modern szokásjogi magánjog gyermekkora csak napokig tart. Az osztrák polgári törvénykönyv, a jus seriptum területén persze mindjárt finomabb húrokat pengethet a döntvény. Mutatja ezt az első erdélyi tárgyú döntvény, mely az optk. 1480. §-ának értelmezésekép kimondja, hogy a; ügyvédi dijak a rendes elévülési idő alá esnek, mert az optk. 1480. §-a 3 éves elévülési időt állapit ugyan meg «szolgálattételekből hátralevő követelésekre* Jogállam, r. f. ^