Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 1. szám - Magánjog - Politikai Tanulmányok

IRODALOM. 79 hogy ezen nemzetközi konferencziákon Magyarország külön képviseletéről gondoskodott és ez által végre valahára a külföldi államokat megismertette a magyar állam önállóságával és külön igazságügyi törvényhozásával, mely azelőtt a közös osztrák-magyar képviselet utján soha kellő kifejezésre nem jutott. Dr. Huszár Kálmán. Magánjog-Politikai Tanulmányok. Irta: dr. Mellény Artúr, 1901. Politzer Zsigmond és fia kiadása. Jogi irodalmunk nagy része a jog napszámosainak szükségleteit elégíti ki és főleg jó szövegkiadásokat, tankönyveket, birói gyakorlat-ismertetéseket produkál. Az előttünk fekvő mü másczélt tűzött maga elé. A mennyiben a létező intézmények okát és mivoltát tárja fel, jogbölcseletbe, a mennyiben azok fejlesztését veszi tervbe, jogpolitikába vág. A jogászat, törvénymagyarázat csak segédeszköz, szerszám a most nevezett jogi disciplinák megmunkálására. Hogy miként kell sikerrel felhasználni a jogászatot e tudományszakok fejlesztésére, Meszlény megmutatta. Jogbölcseleti iróink eddig elvontan foglalkoztak a jogélettel; szerző érdeme, hogy kapcsolatba hozza az elvont tudományt a magyar jogintézményekkel, azok gazdasági és sociális jelentőségét méltatja és intézményeink fejlesztésére útmutatással szolgál. Bevezető tanulmányában szerző a kodifikátor feladatát oda határozza meg, hogy a nemzet összes gazdasági erőforrásait kellő ápolásban részesítse és az egyéni igazsággal szemben a sociális igazságot, mely egyértelmű az emberi társadalom boldogulásának előmozdításával, tartsa mindenütt vezető csillagának. E bevezető tanulmányában tárja fel szerző a szempontokat, melyekből a Tervezetet birálat tárgyává teszi összes fejtegetéseiben. E tanulmányok a gazdasági élet minden terére kiterjeszkednek; a kötelmi jogba vágó fejtegetésekkel a kereskedők, az ingatlan jogrendszer kritikájával a mezőgazdák, a szolgálati szerződés taglalásával a munkások jogos érdekeit szolgálja szerző, kimutatva igy a gazdasági élet számos terén a jogos kívánalmakat, melyek a Tervezetben kellő figyelemben nem részesültek. S ha talán nem is sikerült szerzőnek meggyőzni az agráriust arról, hogy a hitelező positióját alkotandó törvénykönyvünkben erősebben kell körülbástyáznunk, s ha dr. Frank Miksa* a szolgálati szerződésnek szerző ajánlotta correktivumait elégtelennek is fogja nyilvánítani, mindenik gazdasági osztály szívesen fogja magáévá tenni szerző javaslatait a Tervezettel szemben és el fogja ismerni, hogy azok a jelen állapottal szemben a haladás irányában mozognak. Bár a törvényhozó kerülni tartozik minden oly újítást, mely társadalmi rázkodtatással jár, másrészt nem tarthatjuk feladatának azt. hogy megrögzítse * Lásd a «HiK/adik Százada czimü folyóiratban (II. éviolyam) megjelent tanulmányt.