Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 1. szám - A hágai harmadik nemzetközi magánjogi konferenczia határozatairól

78 IRODALOM . A beczikkelyező törvény végrehajtása tárgyában a magyar igazságügyminiszter 1899-ik évi május hó 20-án 30,021. í. M. számalattrendeletet bocsátott ki, mely az egyezmény határozataira és a nemzetközi érintkezés terén szerzett tapasztalatokra támaszkodva, kimerítően szabályozza az idegen államokkal való forgalom kérdéseit és kiterjeszkedik a peres és perenkivüli iratok közlésére és a megkereső levelekre. A hágai egyezmény és az idézett magyar igazságügyminiszteri rendelet következtében a magyar igazságügyi hatóságok viszonyai a polgári jogsegélynek emiitett vonatkozásaiban és a mi az állam nemzeti érdekeinek szempontjából nemkevébbé fontos, nyelvi tekintetben is majdnem minden kontinentális állam irányában rendezve vannak. Éppen csak Ausztriával szemben, melynek közvetlen szomszédsága, gazdasági fölénye és hozzánk való államjogi viszonya összes érdekeink megvédése szempontjából különös garancziákat tesznek szükségesekké, hagytak mindent a régi állapotban, melyet különösen a nyetvkülönbségböl származó akadályok tesznek tarthatatlanná és olybá tüntetik fel Magyarországot, mintha Ausztriához nemcsak közös vámterületi, hanem közös /o^területi viszonyban is állana. Tárgyalások vannak folyamatban a végett, hogy az 1900. évben megtartott harmadik konferenczia tervezeteit, melyek az anyagi polgári jog nemzetközi kodifikálásának előkészítése szempontjából különösen figyelemre méltók, azok az államok, melyek ezen j-ik konferenczián résztvettek, államszerződések erejére emeljék. Annak elhatározásánál, vájjon kivánatos-e, hogy ezeket a tervezeteket, vagy azok némelyikét Magyarország is elfogadja, tisztában kell lenni azzal, hogy elfogadásuk mennyiben változtatna a magyar jog mai rendszerén. E kérdés tisztázását tűzte ki magának czélula 3-ikkonferenczián Magyarország képviseletében megjelent és mint a konferenczia alelnöke azon és a bizottságban tevékenyen közreműködött tagja, dr. Tőry Gusztáv kir. igazságügyminiszteri tanácsos, «A hágai harmadik nemzetközi magánjogi konferencia határozatairól* irt, most megjelent érdekes tanulmányában. Szerző a konferenczia tervezeteinek alapos ismertetése és ehhez fűzött értékes általános megjegyzései után tanulmányának második részében egyenként veszi szemügyre a harmadik nemzetközi magánjogi konferenczia munkálatai alapján készült tervezeteket és a részletek megbeszélésénél a magyar jog álláspontjára helyezkedve, tekint végig a konferenczia irományainak és aktáinak egész anyagán és azon eredményre jut, hogy a tervevetek elfogadásával a magyar törvényben foglalt nemzetközi jogi alapelvek nyernének kisebb módosításokkal Európas\erle elismerést. Valóban nagy elismeréssel tartozunk dr. Tőrynek, nemcsak mint szerzőnek, közrebocsátott tanulmányáért, hanem mint Magyarországnak a konferenczián közreműködött képviselőjének, a ki ott oly fényesen juttatta érvényre a magyar jog alapelveit. De elismerés illeti a magyar kormányt általában azért,