Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 1. szám - A hágai harmadik nemzetközi magánjogi konferenczia határozatairól

IRODALOM. 77 szunk. a kereskedelmi jog mesteréről — és az idő mindkettőjüknek igazat adott. A magyar váltójog kézikönyve 1897-ben jelent meg először. A szerző itt is kipróbált rendszerét követte : müve sem a törvény szakaszaihoz tapadó commentár, sem az irodalmat polémikusán ismertető tankönyv, hanem a helyes középúton halad. Előbbi módszer a jogi irót a törvény szakaszainak békóiba szoritja, utóbbi az irodalom és gyakorlat együttes tárgyalásával a kezdő jogásznak nagy nehézségeket okoz. Nagy Ferencz könyve mindkét módszer előnyét egyesíti magában. Anyagát önállóan osztja be szerves részekbe és szövegét törvényismertetésre és törvényelemzésre fordítja, mig az elmélet vitáit és a gyakorlat ingadozásait jegyzeteiben csoportosítja. A magyar váltójog kézikönyve, melyet megjelenésekor a tudományos akadémia a Sztrokay-dijjal is kitüntetett, rövid négy év leforgása alatt immár harmadik javított A hágai harmadik nemzetközi magánjogi konferenczia határozatairól. Irta:dr. Töry Gusztáv, kir. igazságügyminiszteri tanácsos. Budapest, Grill Károly könyvkereskedése. 1901. Az állam souverenitása a legidealisabban, de egyszersmind a leggyakorlatiasabban, annak önálló törvényhozásában nyilatkozik meg, mert ez ethikai és állandó alapja az önrendelkezésnek. Ezért féltékenyen őrzi is minden állam saját jogterületei az idegen államokkal szemben, és csak kölcsönös jogsegély feltétele mellett lép nemzetközi megállapodásra, vagy állapítja meg önállóan azon szabályokat, melyek mellett saját bíróságai idegen államok bíróságainak jogsegélyt nyújthatnak. Ezen szempontból különös fontosságú Magyarország nemzetközi jogviszonyainak rendezése a külföldi államokkal és főképen Ausztriával szemben, melynél teljesen ki kell domborítani törvényhozásunk önállóságát és erélyesen megvédenünk nemzeti érdekeinket. A külkereskedelem és forgalom emelkedésével mind érezhetőbbé vált annak szüksége, hogy azon államok közt, melyeknek lakosai sűrűbben érintkeznek egymással, mintegy igazságügyi unió jöjjön létre, oly czélból, hogy a nemzetközi jog terén az illető államokban megállapított jogszabályok különbözőségéből fölmerülhető összeütközések megfelelő módon kiegyenlítessenek. E czél elérése végett Németalföld kormánya már 1874-ben nemzetközi konferenczia összehivását indítványozta, mely indítvány mindenütt kedvező fogadtatásban részesült, de egyes hatalmak, jóllehet helyeselték a tervet, specziális tekinteteknél fogva akadályozva voltak abban, hogy a meghivást elfogadják és így a konferenczia akkor nem volt megtartható. Csak későbben, 1803-ban sikerült az első nemzetközi magánjogi konferencziát Hágában megtartani, melyet azóta 1894-ben és 1900-ban két ujabbi konferenczia követett, melyeknek első gyakorlati sikere a polgári eljárás némely kérdéseinek nemzetközi szabályozása végett 1896-ban kötött egyezmény volt, melyet a magyar törvényhozás az 1899 : XIII. törvényczikkbe iktatott. és bővített kiadását érte meg.