Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 8. szám - Törvényhozási reformok az anyagi biztosítási jog terén. 1. [r.]

6o6 D? BECK HUGÓ A törvénynek ez irányban való rendelkezését az életbiztosítási ügyletekre nézve helyesnek és továbbra is fenntartandónak tartjuk; nem kívánjuk ezt az álláspontunkat ezúttal tüzetesebben fejtegetni (majd később még visszatérünk reá), hanem utalunk Nagy Ferencz kereskedelmi jogának idevágó érvelésére és jogászegyleti beszédére (1896.), nemkülönben Beck Lajosnak a «Biztosítási és Közgazdasági Lapok»-ban 1896. évben közzétett értekezésére, csak annyit emelvén ki, hogy az életbiztositás, már etikai és gazdasági jelentőségénél fogva is, főleg első sorban és közvetlenül a biztosított érdekeinek kíván szolgálni, természetes tehát, hogy a biztosítottnak abban az esetben, midőn arról győződik meg, hogy a hosszú időre létesült szerződés a czél elérésére alkalmatlan akár azért, mert a biztosító iránti bizalom megrendült, akár pedig azért, mert a biztosított anyagi viszonyaiban oly változás állott be, hogy a dijak fizetésére képtelen, módot kell nyújtani arra, hogy a szerződéstől elállhasson. Másként áll azonban a dolog a több éves kárbi^tositásnál. Itt, azt hiszszük, nem alaptalan a biztosítók által folyton hangoztatott az a panasz, hogy a törvénynek az a rendelkezése, mely szerint a visszatérő időszakban fizetendő dij fizetésének elmulasztása esetében a szerződés hatályát veszti, megváltoztatandó volna. Kétségtelen ugyan, hogy a biztosítási szerződés bizalmi alapon nyugszik és hogy nem egészen méltányos a biztosítottat arra kényszeríteni, hogy még akkor is éveken keresztül kényszerítve legyen a szerződést tovább fenntartani és a dijat fizetni, mikor tapasztalatilag arra a meggyőződésre jutott, hogy a biztosító nem érdemli meg a további bizalmat és esetleg nem nyújt többé elegendő biztosítékot arra nézve, hogy szerződéses kötelezettségének eleget fog tehetni. És ez okból méltányolni is tudjuk Nagy Ferencznek érdekes érvekkel támogatott azt a nézetét, hogy a törvénynek a több éves biztositások díjfizetésére vonatkozóan jelenleg fennálló rendelkezése a kárbiztositásnál sem változtatandó meg (Magyar Jogászegyleti Értekezések XII. k. 5. f.). De másrészt nem szabad felednünk, hogy számos oly, főleg méltányossági ok forog fenn, mely a fentebb jelzett reformot magá-