Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 8. szám - Törvényhozási reformok az anyagi biztosítási jog terén. 1. [r.]

REFORMOK AZ ANYAGI BIZTOSÍTÁSI JOG TERÉN. ÓO $ hogy az ügylet érvényes megkötése után a biztosítás hatálya azonnal vegye kezdetét. Ha azonban az ajánlat a biztosítás kezdetére nézve a törvényes rendelkezés tartalmától eltérő meghatározást foglal magában, nem a vélelmen alapuló törvényes rendelkezés, hanem az elfogadott ajánlatban kifejezésre jutott meghatározás döntő. Ha tehát az ügylet — szerződés vagy kötvény kiállítása nélkül — érvényesen létrejött és az ügylet alapjául szolgáló ajánlat azt a kikötést tartalmazza, hogy a biztosítás hatálya az ügylet megkötését követő io-ik napon vegye kezdetét, akkor nem a 468. §-ban meghatározott, hanem az ajánlatban foglalt kikötésnek megfelelő időpont lesz egyedül irányadó. Kettős irányban hiányos tehát a 468. §. rendelkezése, egyrészt nem választja el a biztosítási ügylet érvényességét a biztosítás hatályának kezdetétől és másrészt nem ad határozott kifejezést annak sem, hogy az abban megállapított időhatározmány, szerződés vagy kötvény kiállításának hiánya esetében, az ügylet érvényes megkötésének és a biztosítás hatályának kezdetére vonatkozóan csak akkor irányadó, ha ez iránt a biztosítottnak ajánlatában eltérő feltétel kikötve nincs. Mindkét irányban határozott és kifejezett rendelkezés szükséges, hogy végre megszűnjék az a controversia, mely ezekre a kérdésekre nézve évtizedek óta fennáll. II. A kereskedelmi törvény 485. és 505. §§-ai. A visszatérő időszakokban fizetendő biztosítási díj fizetésének elmulasztása a biztosítási szerződés hatályvesztését vonja maga után (ker. törv. 48=5. ^0$. §§.). Ha tehát a visszatérő időszakban fizetendő dij kellő időben meg nem fizettetett, a szerződéses jogok és kötelezettségek mindkét félre nézve megszűnnek. Törvény és judicatura ezen az állásponton van. A törvénynek ez a rendelkezése azonban nem egyeztethető össze mindenben a biztosítási intézmény czéljával és lényegével és részben sérti a biztosító érdekeit, a nélkül, hogy a biztosítottnak jogos érdeke ezt feltétlenül megkívánná.