Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 7. szám - A franczia büntetőbiróságok gyakorlatából

KÜLFÖLDI JOGÉLET. keit sérti (fait grief á ses interéts civils), mert ő törvényszéki ügyekben személyesen és elsősorban felelős a bűnügyi költségekért, —fennmaradván visszkereseti joga a vádlott ellen, — esküdtbirósági ügyben azonban csak akkor terhelik öt a költségek, ha a vádlott fölmentetett vagy az eljárás megszüntettetett (C. d' I. C. 360. §.). Tehát pénzbeli érdeke fűződik ahhoz, ho^y melyik bíróság ítélkezik a vádlott fölött. Az előrelátó panaszos kérelmét a vádtanács visszautasította (1901. november 26.). — A csalás fogalmához A C. P. 405.^-ának e kitétele «manoeuvres frauduleuses» többet rejt magában, mint a magyar Btk. 379. §-ának «ravasz fondorlata-a, vagy a német Btk. «Vorspiegelung» kifejezése, a mennyiben annak megállapításához nemcsak félrevezető szavak, de tévedésbe ejtő vagy abban tartó positiv tettek, miveletek, cselekvések kívántatnak meg. Ilyennek tekinti a franczia gyakorlat többek közt valamely harmadik személynek azt a beavatkozását, mely a csalárd állításoknak hitelt és súlyt kölcsönözni alkalmas. Egy concret esetben felmerült a kérdés, megállapitható-e «manoeuvrefrauduleuse», ha a vádlott harmadik személytől eredőnek koholt levelek felhasználásával ejti tévedésbe bizonyos körülmények tekintetében a sértettet, avagy ez még a nem büntethető szövevényes hazugság fogalma alá esik s a 405. §. tényálladékához megkívánt nagyfokú ravaszság körét nem haladja tul. A semmitőszék a csalást megállapította (1901. november 9 ). — A loi' Bcrenger értelmezéséhez. Kétség merült fel, vajon mily actust kíván megjelölni a loi Bérenger 1. §-ában foglalt az a rendelkezés, hogy visszavonatik a kedvezmény, ha az öt évi elévülési időn belül valamely . . . büntetendő cselekményért bűnvádi eljárás indíttatik (poursuite) ? A semmitőszék oly értelemben döntött, hogy e rendelkezés alatt ama cselekmény elkövetésének időpontja értendő, mely az újbóli elitéltetést maga után vonja. Mindenesetre tulfeszitése ez a törvény értelmének (1901. október -.). — A ki börtönbe akar jutni. Vádlott beismerte, hogy szándékosan törte be a város tulajdonában levő gázlámpa üvegeit, s előadta, hogy egyedüli czélja ezzel az volt, hogy börtönbe jusson, s állami ellátásban részesüljön. A bíróság a vádlottat fölmentette, mert a bűnözési szándékot (l'intension de nuire) nem találta fennforgónak. — Hasonló eset. Tekintve hogy a vádlott csak a vádbeli cselekmény elkövetése napján szabadult ki a fogházból, azoknak a tárgyaknak az elvételét pedig, melyekért elfogatott, tüntetőleg eszközölte s észrevétetése után menekülni, cselekményét titkolni, a magához vett ingókat elrejteni meg sem kísérelte, tekintve továbbá, hogy kár nem forog fenn: a bíróság úgy találja, hogy vádlott csak simulálta a lopást, abból a czélból, hogy a sajnálattal elhagyott börtönbe újból beutaltassék, hol reája nem a repressio súlya, de kényelmes élet és humánus bánásmód várakozik. Ezeknél fogva büntető ítélet nem volt kimondható.