Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 7. szám - A franczia büntetőbiróságok gyakorlatából

KÜLFÖLDI JOGÉLET. 4. Nem hallgathatjuk el azonban azt a megjegyzésünket, hogy az előállott uj tényállás folytán alkalmat kellett volna nyújtani az ügyfeleknek, hogy arról nyilatkozzanak. Minthogy ugyanis az 55. §. szerint a képviselő lemondása esetében sem szüntethető meg az eljárás, ha a 28. §-nak megfelelő kérelem terjesztetett elő és minthogy a kérvényezők tényleg előterjesztettek a 28. §-ra alapított kérelmet: ennélfogva vita tárgya lehetett volna az ügyfelek között, vajon e kérelem megfelel-e a 28. §-nak és igy akadályául szolgál-e az eljárás megszüntetésének, vagy nem. A bíróság akkor járt volna el helyesen, ha az ügyfeleknek e kérdésben való meghallgatása után hozza meg ítéletét. Dr. Gyomai Zsigmond, KÜLFÖLDI JOGÉLET. A francíjia büntetőbíróságok gyakorlatából.* — A vállalati igazgató büntetőjogi felelőssége. Egyik közlekedési vállalat valamelyik alkalmazottja elmulasztotta lámpával felszerelni a kezelése alatt álló kocsit. A párisi rendőrbiróság megállapította a vezérigazgató büntetőjogi felelősségét, mert «a törvények és szabályoknak az üzem körében leendő szoros betartásáról a vállalat főnöke tartozik gondoskodni*). Ugyancsak a vezérigazgatót s nem a járműnek karbantartásáról gondoskodni hivatott közeget büntette meg a párisi rendőrbiróság a loi Grammontban körülirt kihágás miattr mikor beteg és sebesült állatok voltak a jármüvek elé fogva. (1902. január 10. és 1902. február 20.). A büntetőjogi felelősséget áthasonította civilissé. — A titok tiltott felfedezésére vonatkozólag kimondta a semmitőszék, hogy a C. P. 378. §-ában foglalt tilalom feltétlen jellegű, a büntetendő cselekmény a czélzattól függetlenül s igy tehát az esetben is fennforog és megállapítandó, ha ártani-akarás a vádlottra nem bizonyítható. Csak igy van biztosítva kellő hatálylyal a közönség, hogy a bizalmi ügyeiben igénybe vett személyek (a concret esetben egy orvosról volt szó), a reájuk bízottaknak vagy velük közlőiteknek nyilvánossá tétele által, a család vagy tagjának jó hírnevét és nyugalmát megzavarni s eshetőleg károkat okozni nem fognak (1901. november 9.). — Correclionalisalio és perköltség. A bizalommal való visszaélés egy minősített esetében (C. P. 408. §.) a vizsgálóbiró correctionalisatio utján a törvényszékhez utalta az ügyet, mely különben esküdtbirósági hatáskörbe tartozott volna. A sértett fél a C. d' I. C. 13 5. §-a alapján jogorvoslattal élt e határozat ellen, előadván, hogy a vizsgálóbiró végzése az ő magánjogi érde* Revue Pénite/itiaire 1902. évf. 77., 2*50., 451. sk. 11. ; Leyret: Les jugements du Président Magnaud; Batailie: Causes criminelles.