Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 7. szám - A Curia biráskodása képviselőválasztási ügyekben. 3. r.

KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS. A meglopott gazda az ítélet kihirdetését megelőző pillanatban visszavonhatja az indítványt. (Btk. 343. §.). Kétségtelen, hogy nem akad biró, ki az ügyviteli szabályokra hivatkozva, ezekben az esetekben nem fogná az ügyet «újból felvenni", vagyis a már meghozott büntetőitélettel szemben megszüntető határozatot ne hozna. Ha valaki fictióval operál s az ítélet meghozatalát és kihirdetését intervallum nélkül egymásra következőnek tekinti is: annyira mégsem szabad erőszakot tenni a dolog lényegén, hogy az ügyállásnak jelentékeny módosulását legjobb tudomás ellenére ignoráljuk. Ez megfelelhet a polgári biró által szem előtt tartandó tárgyalási elvnek, de nem egyezik meg a közjogi peres eljárás követelményével^ mert ez nem magánjogi vita, mely két fél (alperes és felperes) közt folyik, hanem itt közjogi helyzet nyer megoldást. 2. Kérdés azonban, tárgytalan-e valóban a kérvény, ha a mandátum lemondás folytán megszűnt és ha a 28. §-nak megfelelő kérelem sem terjesztetett elő ? Felhozzák, hogy a törvény a választási actus s a mandátum fogalmát élesen külön választja, állandóan külön tartja, s azt rendeli, hogy a választás, nem pedig a mandátum sorsáról rendelkezzék az ítélet. A mandátum sorsa csak egyik folyománya a választás sorsának. A mandátum megszűnése tehát nem teszi tárgytalanná az itélethozást. Ennek az észrevételnek azonban csak elméleti értéke van, mert az 54. §. b) pontja és az 55. §. szerint ((megszüntetendő az eljárás», ha a képviselői minőség pl. lemondás folytán megszűnt, és ha a 28. §-ra alapított kérelem elő nem terjesztetett. Ez esetben tehát a törvény határozottan a mandátum megszűnésétől teszi függővé az eljárás megszüntetését, tekintet nélkül arra, hogy maga a választás törvényszerű vagy törvénybe ütköző volt-e; a miből nyilvánvaló, hogy a mennyiben ez eset beáll: ez által a kérvény tárgytalanná válik. De lege ferenda mindazonáltal nem volna annak akadálya, hogy a törvény oly értelemben rendelkezzék, hogy a mandátumról való lemondás stb. . . nem teszi mellőzendővé a választási actus legalitásának s az ehhez fűződő folyományoknak megállapítását. Ily módon meg volna torolható a lemondott képviselő incorrect eljárása, reája nehezedhetnének az eljárás költségei, s a kerület nagymérvű corruptiója is meg volna bélyegezhető. 3. Vitatják, hogy tévedett a Curia, mikor a képviselő lemondására elutasító ítéletet alapított. A Curia nem szolgáltatott okot erre a megrovásra és kitanitásra. A Curia ítéletében sehol nem mondja, hogy tárgyi alap hiján «utasította el» a kérvényt. Ellenkezőleg. Tárgyi alap hiján csak nem ment bele a kérvényben foglalt egyik kérelem eldöntésébe. Elutasítás a kérvényben foglalt második, t. i. a 28. §.-ra alapított kérelemnek volt a sorsa, s a rendelkező rész e kitétele: a kérvény elutasittatik, az indokolásban megolvasható kifejtés szerint csak közös név alá foglalása az előterjesztett két kérelem feletti határotzanak.