Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 7. szám - A Curia biráskodása képviselőválasztási ügyekben. 3. r.

KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS. 587 körülményére világosan kitűnik, hogy a megvendégelés nem abból a czélból történt, hogy az illetőknek szavazata azáltal befolyásoltassák. A jelen esetben pedig a választás napján a választóknak élelmi szerekkel és italokkal való ellátása e §. idézett pontjának mind szavai, mind pedig czélzata indokolják. Kérvényezők továbbá a megválasztott képviselőt izgatással és gyűlölség szitásával vádolják; — de egyáltalában nincs megjelölve sem a gyülekezet, sem a hely, a hol a kérvényben idézett kijelentés állitólag tétetett ; továbbá csak egyes mondatok kiszakítva és összefüggésüktől megfosztva a beszéd többi részéből idéztetnek; mig tehát egyrészt az előadottakban hiányzik a 3. §. 8. pontjában megkívánható az az előfeltétel, hogy a gyűlöletre izgatásnak gyülekezeten, nyilvánosan kell történie, — másrészt az egyes töredékes mondatidézetekben, a beszéd ösztartalmának ismerete nélkül, mely különböző megítélés alá eső fordulatokat foglalhat magában, a kir. Curia az izgatásnak a törvény által megkívánt tényálladéki elemeit föl nem ismerhette. Végül azt mondják kérvényezők, hogy a választásnál a törvényben meghatározott záridő meg nem tartatott. Eme kifogásuk is azonban nyilván alaptalan. A 1^0. §. ama rendelkezésének ugyanis, mely szerint a választási elnök az ott fölemiitett esetben egy órát és két órán tul nem terjedhető határidőt tüz ki a szavazásra való jelentkezésre, nem az az értelme, a mit annak a kérvényezők tulajdonítanak, hogy t. i. e megszabott záridő leteltével minden körülmények között, tehát föltétlenül be kell rekeszteni a választást, hanem az, hogy a záridő alatt még mindig jelentkezhetnek szavazók, a szavazás pedig csak akkor rekeszthető be, a mikor már a záróra leteltével nem jelentkeznek oly szavazók, a kik még a zárórán belül megjelentek. Úgyszintén a szavazás berekesztésének ideje sem eshetik össze a szavazat-szedő küldöttség jegyzőkönyvének lezárása időpontjával, minthogy a szavazatok összeszámlálása is időt igényel, a mi csak a szavazás berekesztése után történhetik meg (346/1902. c. b.). Elutasítása a J. §. I., 2., 6. pontjára alapított s a 28. §. szerinti kérelmei is tartalmazó kérvénynek, mikor a megtámadott képviselő a\ ítélet kihirdetése előtt mandátumáról lemondott, a 28. §-ra alapított kérelem pedig kellő alap nélkül terjesztetett elő. (3. §. 1., 2., 6., 27. p.; 28., 54. és 55. §§.). Kérvényezők a j. §. 1., 2., 6. pontjai alapján kérték Örtey Kálmán mandátumának érvénytelenítését s a §. 27. pontjának felhívásával és a 28. §-ra alapítva azt is kérték, mondja ki a Curia, mikép az érvényes szavazatok többségét S\atmiri Mór nyerte el. A Curia a bizonyítási eljárás lefolytatása után 1902. május 15-án a tárgyalást azzal rekesztette be, hogy a tanács ítélethozatalra vonul vissza és az ítélet kihirdetésére május 21-ének délelőtt 3/4 10 órája tűzetett ki. Örley május 19-én kelt levelével a képviselőház elnökénél bejelentette, hogy mandátumáról lemond és az erre vonatkozó értesítés hivatalos uton május 21-én érkezett a Curiához. A Curia a kérvényt elutasította s a kérvényezőket a költségekben elmarasztalta.