Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 7. szám - A polg. perrendtartás javaslatának előkészitő munkálatai. 3. r.

BÍRÓI GYAKORLAT. erejéig, mely törvényes osztályrészének meg/elei sem a gyermek végrendelet nélkül elhalálozása következtében beállott törvényes öröklés érvényesítésének akadályul nem szolgálhat. Ellenben a hagyatéknak azon értékére nézve, mely a gyermek törvényes osztályrészét meghaladja, a szülök teljes szabadsággal jelölhetnek ki nemcsak serdült, hanem nagykorú gyermeküknek is utóörököst; s közvetve az erre irányzott helyettesítési intézkedésük az örökségre hivatott gyermek végrendelkezési jogát a hagyaték utóbb emiitett rés\e tekintetében kijárja*. Természetes ugyanis, hogy a szülő gyermeke köteles részéről nem rendelkezhetik, ugyanoly természetes azonban az is, hogy a gyermek a végrendeletet vagy egészben tartozik elfogadni, vagy pedig tartozik a végrendeleti öröklést visszautasítani.* Ekként, ha a köteles rész végrendeleti juttatása az adott esetben csakugyan ügyleti juttatás volna, a végrendeletnek az örökös által történt elfogadása egyúttal a köteles részen felüli részesedés visszterhe melletti lemondást is tartalmazna a köteles részről leendő végrendelkezhetésről; s hogy legfőbb bíróságunk nem igy értelmezte, azzal jelét adta nem csupán finom gyakorlati érzékének, hanem egyúttal annak is, hogy a köteles részben való részesedés akkor is törvényi, — ha végrendeleti.' A hitelező jogállását az örökössel szemben érinti végül a tartalmilag és formailag nem kifogástalan 34. sz. t. ü. h., midőn azt állítja, hogy «valamely hagyatékhoz tartozó ingatlan javakra vagy jelzálogilag biztosítóit követelésekre az örökös ellen a ikvi rendi. J/J.. §-a értelmében nyert zálogjog már az által, hogy az igy terhelt javak vagy követelések az adóstól különböző más személynek adatnak át, jogi hatályát veszti* • Formailag furcsa halályvesztésről szólani, mikor a tkvi rendtartás 74. §-a a kérdéses jelzálogjogok hatálybalépiének előfeltételeként kívánja meg az ingatlan átadását, helyesen tehát csak törlési perről és pedig eredeti érvénytelenség czimén való törlési perről kellene az id. határozatnak beszélnie. Anyagilag: mely jogszabály gátolja, hogy a ki nem törölt jelzálogjogot a jelzálogos hitelező az örökös ellen érvényesítse, ha ugyan az ingatlan később bármi származékos czimen mégis az ő (t. i. az örökös) nevére kerül ? — a. a. Ujabb csődjogi határosatok. A vagyoni igényeknek rendes érvényesítésétől annyira elütő csődeljárás természete, — mely a csődöt rendszerint megelőzni szokott és birói beavatkozást nem igénylő egyezkedési kísérletek formájában is jut kifejezésre, — hozza magával azt a jelenséget, hogy a csődjog anyagi kérdései ritkábban kerülnek birói döntés alá, mint azt a csődnyitásoknak különben eléggé gyakori eseteiből következtetve gondolnók. Legfelső bíróságunknak meg — a megtámadási * Es pedig nem az elavult római )ogi nemo pro parte testatus elvénél fogva, hanem, mert az örökiés alapja az egységes, oszthatatlan végrendeleti ügylet.