Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 7. szám - A polg. perrendtartás javaslatának előkészitő munkálatai. 3. r.

BÍRÓI GYAKORLAT. BÍRÓI GYAKORLAT. A kir. Curia magánjogi döntvényei. (Család- és örökjog).* A magyar örökjog elavultsága főoka volt a 48-as mozgalomnak, a magyar családjog ideiglenes kiszorítása pedig csak egyik — és tán a legerőszakosabb — következménye az osztrák győzelemnek. Ez fejti meg azt a jelenséget, hogy az országbírói értekezlet mit sem törődik a családjoggal; a családi élet jogi vonatkozásai azonosak 1847-ben és 186i-ben, — semmi ok sem gátolta tehát a forradalom előtti, teljesen kifejlett családjogi intézmények újbóli «visszaállítását« (osztr. ért. 1. §.). E jogfolytonosság jogbiztosságot is szült, s különben is legfeljebb rég kipróbált keretek lassú tágításáról lehetett szó: mintegy önmagától jutnak a volt jobbágyok az alkotmány sánczain belül a közszerzemény jótéteményéhez is, észrevétlenül és minden megrázkódtatás nélkül fejlődik ki a forradalom előtti «nemzeti» családjogból a «honoratior» intézmények lánczolata. A Curiának eme folyamat mellett alig nyílik alkalma családjogi döntvény hozatalára, a családjogi perek ténykérdéseken múlnak, a bennük alkalmazandó objecliv jog már rég kijegeczedett. A hol családjogi vitákban megszólal legfőbb bíróságunk teljes-ülése, csak azt kell hangoztatnia, hogy az osztrák interregnum magánjogi vonatkozásokban is lehetőleg olyannak tekintendő, mintha sohasem létezett volna, ** hogy «a házastársak kö\t a\ erdélyi s\ás\ statutarius jog szerint a\ osztrák polgári törvénykönyv behozatala elölt fennállott vagyonközösség kihat oly dolgokra is, melyek tulajdonát a vagyonközösségben élő házastársak egyike a törvénykönyv életbelépte utáni időben szerezte meg* (ip. sz- t. ü. /?.). A Curiának a magyar jog kizárólagos uralmára irányuló ez alaptörekvését kétségtelenül alkalmaznunk kell az országbírói értekezlet területén törvényes szokásnál fogva fennállott szerzeményi közösségre is, mert bármenynyire különbözzék is ez a vagyonközösségtől, abban mindenesetre megegyeznek, hogy nem az osztrák törvény módjára szabályozzák a házastársak egymás közti vagyoni viszonyait és hogy a házasságkötés ténye adja meg mindkét intézmény törvényes (statutarius) alapját és keletkezésének előfeltételét. A közszerzeményi követelés lejártához persze több kell: a házasság megszűnése; miért is ta házasság tartama alatt egyik házastársnak sincs joga a másik házastárs ellenében a közszerzemény megoszlását vagy biztosítását követelni* 4.0. sz- t. ü. h.). * A kötelmi és dologjogi teljes-ülési határozatokat 1. ((Jogállami) I. f. 81. 1. ** Ma persze az optk. magyar kútfő ereiéből hatályos meg Erdélyben!