Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 7. szám - A polg. perrendtartás javaslatának előkészitő munkálatai. 3. r.

TÖRVÉN YELŐK ÉSZ 1TÉS. 573 etekben is több eltérést eredményezett. A felebbezés kellékei közül kimaradt a felebbezési bírósághoz tartozó ügyvéd aláírásának felemlítése (444. §. 4. p.), a tárgyaláson megjelenésre felhívás pedig (444. §. 3. p.) a változott rendszer következtében az idéző végzésbe (511. §.) ment át. A rendszer változása következtében helyet ád ez a tervezet (512. §.) a felebbezés kellékei és helytoghatósága előzetes (tárgyalás előtti) vizsgálatának és ehhezképest viszszautasitásának is. A felebbezési tárgyalás szabályai közül az eskü elejtése következtében módosult az eskü elsőbirósági elfogadásának vagy visszakinálásának hatályára vonatkozó rendelkezés és kimaradt az a szabály (461. §.), mely szerint a járásbíróság előtt tett beismeréshez a fél a felebbezési eljárásban csak akkor van kötve, ha az jegyzőkönyvbe vétetett. Kimaradt az előzetes végrehajthatóság kérdésében használt felebbezésnek előzetes tárgyalását elrendelő szabály is. (465. §.). Az előbbi tervezet mindazokat az eseteket a melyekben az ügynek az elsőbiróság részéről ujabbi tárgyalása szükséges, mint visszautasitási eseteket sorolja fel, (468. §.); ez a tervezet különválasztja az u. n. semmiségi eseteket és ezek miatt az ítélet feloldását rendeli el. A visszautasítás esetei közé felvette az §. azt az esetet is, amikor a megtámadott ítélet csak az utódlás kérdését döntötte el, az alap és mennyiség szerint vitás követelések és a perújítás esetében pedig az elsőbirósághoz visszautasítást nem kötelezően rendeli, hanem a felebbezési biróság belátására bizza. Lényegesen eltér a felebbezési tárgyalás elmulasztásának a szabályozása. Az előbbi tervezet 470. $-a szerint a felebbező mulasztása a felebbezés visszautasítását vonja maga után, az ellenfél mulasztásának az a következménye, hogy a közölt tényállítások bizonyításra nem szorulnak és a közölt bizonyítás sikerültnek tekintendő, mind a két fél mulasztása esetében pedig az eljárás szünetel. Ezzel szemben az 189^-iki tervezet 557. §-a szerint a feleknek vagy egyiküknek elmaradása a felebbezés elintézését nem gátolja. Az elintézés mindkét fél elmaradása esetében az elsőbirósági iratok és birói előadás alapján történik. A felebbezést a felebbező mulasztása esetében vissza kell utasítani akkor, ha abban kérelem nincs; a mulasztó félnek a felebbezésben vagy előkészítő iratban foglalt előadásait figyelembe nem lehet venni, a megjelent félnek közölt szóbeli tényállításai bizonyítást nem kívánnak, ilyen bizonyítékai pedig eredményeseknek tekintendők. Ha mind a két fél mulasztása esetében a felek meghallgatása nélkül nem lehet határozni, ujabb tárgyalási határnap tűzetik s ha a felek ezt is elmulasztják, az eljárás szünetel. A járásbirósági ítéletek elleni fellebbezési eljárás lényegesebb eltérései ; a határidő 15 nap (540 §.), a fél személyesen is eljárhat (541. §.), a felebbezést szóval is bejelentheti ($42. §.), a felebbezési kérelmet és ellenkérelmet nem kell írásból felolvasni (546. §.), az ítéletet akkor is fel kell oldani, ha a jegyzőkönyvbe a fél vagy képviselője irt nyilatkozatot (547. §.). Az 1885-iki tervezettel szemben, a mely csak a felebbezési biróság Ítélete ellen engedett fölülvizsgálatot (472. §.), ez a tervezet a járásbíróságnak olyan ítélete ellen is ad fölülvizsgálatot (,'48. §.), a mely ellen a felebbezést kizárta.