Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 7. szám - A polg. perrendtartás javaslatának előkészitő munkálatai. 3. r.

TÖRVÉN YELŐKÉSZITÉS. Az előbbi tervezet szerint e fölülvizsgálat nem volt korlátozva, ez a tervezet az 1893: XVIII. t.-czikkel egyezvén, összeg szerint (400 korona értékhatárt véve), az illetékesség kérdésében, helybenhagyó ítélet ellen az elsőbiróság Ítélete ellen nem felebbező félre nézve ($49., 550., 552. §§.) —továbbá egyedül a perköltség kérdésében (551. §.) kizárja a felülvizsgálatot. — Mig az előbbi szerint (452. §.) a felülvizsgálati bíráskodást kizárólag a Curia gyakorolta, az most (555. §.) megoszlott a Curia és a ítélőtáblák között, akképen, hogy a kir. ítélőtábla felett a Curia, a törvényszék felett a kir. tábla a felülvizsgálati bíróság. — A határidő a törvényszéki itélet elleni felülvizsgálati kérelemre nézve 15 nap (557. §.). A felülvizsgálati kérelem kellékeiben eltérés az, hogy az Ítéletnek feloldását nem, hanem csak megváltoztatását lehet és kell kérni és kimaradt az a szabály, hogy a felülvizsgálati kérelmet az ügy felebbezési bíróságához vagy a budapesti kir. táblához bocsátott ügyvédnek kell aláírnia. A kérelmet nem a Curia jegyzőjénél, mint az előbbi tervezet 474. § a szerint, hanem a felebbezési biróságnál kell benyújtani (559. §•)• A felülvizsgálati kérelem tárgyalás előtti visszautasításának is helye lehet (560. §.). Az 564. §-ban uj a tényállás megtámadhatóságának tüzetes körülírása és a nóvumok felhozhatásának arra az esetre szorítása, ha valamely eljárási szabály nem alkalmazása vagy nem helyes alkalmazása forog kérdésben. Eltérés továbbá az, hogy az iratokban elmulasztott nóvumokat a tárgyaláson az ellenfél beleegyezésével sem lehet pótolni. •— Uj az ^67. §-nak a nóvumokra vonatkozó bizonyitásfelvétel módját meghatározó szabálya, továbbá a felülvizsgálati birság (532. §.), a felülviszgálati kérelem elintézése utáni teendőknek (575. §.) és a járásbíróságok ítéletei elleni felülvizsgálatnak a szabályozása (575-— $ 7Q. §§.). Felfolyamodásnak e szerint a tervezet szerint nemcsak végzések, hanem itélet ellen is helye van, de csak a perköltség kérdésében, ha az ítéletet a főkérdésben nem támadják meg (580. §.). Az előbbi tervezettel szemben a felfolyamodást is korlátolja ez a tervezet, a mennyiben az ügyben végleg határozó felebbezési vagy felülvizsgálati bíróság határozata ellen, továbbá a másodbiróságnak helybenhagyó határozata ellen felfolyamodást nem enged (582. §.). Az a rendelkezés, hogy a felfolyamodás nincs határidőhöz kötve azokban az esetekben, a melyekben a bíróság végzését megváltoztatni jogosítva van, kimaradt ; kimaradt az a rendelkezés is, mely szerint a felfolyamodást sürgős esetben a felfolyamodási biróságnál is be lehet nyújtani. A perújításra vonatkozó szabályok között uj a perújítás kérdésének az alsóbirósághoz utasithatása (606. §.) és a 608. §-nak az a szabálya, hogy az új itélet az alapperbeli itélet alapján harmadik személyeknek jóhiszeműen szerzett jogait nem sértheti. Az okiratok alapján megengedett kivételes eljárás szabályozása főképen abban tér el az előbbi tervezettől, hogy nem az okiratos per, hanem a meghagyásos eljárás alapján nyugszik és az okiratok körét, a melyek alapján ennek