Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 7. szám - A polg. perrendtartás javaslatának előkészitő munkálatai. 3. r.

TÖRVÉNY ELŐKÉSZÍTÉS. 569 Az általános rész elhagyása következtében a törvényszéki eljárás czimébe keresetlevél és egyéb beadványok czim alatt oly fejezetet iktatott ez a tervezet, a melybe a keresetnek szabályozását és a beadványok általános kellékeit foglalta. Uj itt a számadási keresetnek a megállapítási kereset alá sorozása és az ítélet után lejáró szolgáltatásokra vonatkozó marasztalás. A tervezet szakított az előbbi tervezetnek a német perrendtartással egyező azzal az álláspontjával, a mely szerint a fél idéz és elfogadta a hazai eljárásunkban meggyökeresedett azt a szabályt, hogy az idézés a bíróság feladata. Ehhez képest az elhagyott álláspontból folyó több rendelkezés kimaradt. A keresetlevél benyújtásához kötött magánjogi hatályok elemzésére nézve uj rendelkezés vétetett fel arra az esetre, ha a keresetlevél az alperesnek halála miatt vagy más okból nem kézbesíthető (144. §. negyedik bek. . A kézbesítésről szóló fejezetben a főeltérés az, hogy nem a fél kézbesittet a végrehajtó utján, hanem a kézbesítést a bíróság jegyzője hivatalból közvetíti. Ennek az eltérésnek következtében egyes kisebb jelentőségű rendelkezések vagy kimaradtak, vagy módosultak. Változtak a kézbesítési szabályok egyes részletei (pl. 148., 149. §§.) annak következtében is, hogy az ügyvédi localisatiot a tervezet elejtette. Uja 159. $-nak az a megszorítása, mely szerint a keresetlevél letétel által nem kézbesíthető. Az ügyvédtől ügyvéd kezéhez kézbesítés szabályozása (141., 172. §§.) innen kimaradt; ezt az uj tervezet csak az előkészítő iratokra (203. §.) szorította. A perfelvételi tárgyalás szabályaiban eltérés az, hogy a kereset felolvasása vagy szóbeli előadása csak a bíróság rendeletére szükséges abban az esetben, ha a felperes a keresetlevéllel közölt keresetéhez ragaszkodik; eltérés továbbá a megelőző eljárás költségének meg nem térítése és a biztosítékadás elmulasztása miatt emelt pergátló kifogásra vonatkozó rendelkezés (188. §.), a perindítás magánjogi hatályainak a hatáskör vagy az illetékesség hiánya miatti megszüntetésnek minden esetében fenntartása (189. §.), a keresettől elállás alakjának szabályozása, az elállás következményeinek végzéssel kimondása (191. §.), az, hogy a járadék stb. iránti keresetnek a keresetindítás után lej:írt részletekre kiterjesztése sem tekintetik keresetváltoztatásnak (193. §. y. sz.) és a per folyamán uj megállapítási keresetnek a megállapítás kereset törvényes feltételei hiányában is megindithatása (195. §. . Az érdemleges tárgyalás előkészítéséről szóló fejezet (207. §-a) az elikészitő iratok természetét a szóbéliség elvével megegyezően szabatosan kifejez és uj szabályt tartalmaz arról, hogy az elnök a fél kérelmére a tanút a szóbeli tárgyaláson már az előkészítő iratok alapján megidéztetheti (207. ?o8. §§,). A tárgyalás rendjére vonatkozó szabályok közé a pénzbüntetés átváltoztatására és a katonai személy megbüntetésére nézve uj rendelkezés vétetett fel. A szóbeli tárgyalás terjedelmének meghatározása kimaradt. A felszólítási jog elenyészésére fennálló szabály alól a 228. §. az olyan eljárási szabályra nézve tesz kivételt, a melynek alkalmazásáról a felek nem mondhatnak le (az 1893 : XVIII. t.-cz. 54. i>-ával megegyezvén), mig az előbbi tervezet itt Jogállam. 7-