Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 7. szám - A polg. perrendtartás javaslatának előkészitő munkálatai. 3. r.

TÖRVÉN YE LŐ KÉSZÍTÉS. (5Í4. §.) az eljárás olyan lényeges feltételére vonatkozó szabálytalanságot emiitett, a melynek figyelmen kivül hagyása az alapos ítélethozatalt lehetetlenné teszi. Uj szabály az (230. §.), hogy a felek kérdéseinek megengedhetőségéröl a bíróság határoz és hogy a nyilatkozat csak a nyilatkozat megtételére felszólítás megtörténte esetében tekinthető elmulasztottnak. Kimaradt a törvénykezés nyelvére vonatkozó szabály (előbbi terv. nó. §.). A jegyzökönyvet ez a tervezet (252. §.) egészen felolvastatja, mig az előbbi szerint (319. §.) csak annyiban kell azt felolvasni, a mennyiben ebben a félnek vagy ellenfelének előadása tanusittatik. Uj az iratok megtekintésére vonatkozó szabály (258. §.). A számadási stb. perekben kiküldött bíró előtt engedett eljárásban csak a mulasztás esetében előadottak jegyzőkönyvbe vételére és az előbb nem közölt tényállításoknak a mulasztó féllel közlésére nézve van némi eltérés (265. §., előbbi 418. §.). A bizonyítás általános szabályaiban eltérés: a beismerés visszavonásának szabad mérlegelése (272. §.), a köztudomású tényeken kivül a hivatalos tudomásu tények figyelembevételéről szóló szabály (204. §.), a bizonyítási teher szabályának szabatosabb, uj formulázása (276. §.), a szabad méltatás elvének kijelentésében (227. §.) a «józan gondolkozás és a tapasztalat szabályaira') utalásnak elhagyása; végül annak a kijelentése, hogy a korábban felvett bizonyítást a bíróság tagjainak változása esetében is felhasználhatja (294. §.). Az 1805. évi tervezet a törvényszéki eljárásról szóló czim 9—14. fejezetében (295 — 596. §§.) a bizonyítási eszközök részletes szabályozását tartalmazza, a, melyre nézve az i88í-iki tervezetet az Emmer-féle tervezet volt hivatva kiegészíteni. Az uj tervezet eltérve az előbbinek ellenkező álláspontjától, az 1893 : XVIII. t.-cz. példájára a fél eskü alatti kihallgatását fogadja el és a felek esküjét csak mint egyezségi esküt tartja fenn. A birói határozatokról szóló fejezet eltérései a következők: a pereknek a biróság rendeletéből egyesítése esetében egy per eldöntésekor elkülönített végitéletet hoz a biróság, mig az előbbi tervezet (354. §.) szerint csak elkülönített végitéletet hozhat és pedig akkor is, ha az egyesítés a keresetben történt; részitéletet akkor is lehet hozni, ha egy keresetben érvényesített több követelés közül egy és nemcsak akkor, ha a követelésnek egy része alkalmas a végeldöntésre; közbenszóló ítélet hozatalakor a tárgyalás csak az ítélet jogerőre emelkedésével folytatható, az előbbi tervezet (309. §.) szerint csak kérelemre felfüggeszthető; egyes önálló kérdéseknek közbenszóló ítélettel előzetes eldöntése (3Ó0. §.) kimaradt; bíróváltozás esetében uj a tárgyalás újból való megnyitására és a korábban történtek előadására vonatkozó rendelkezés; kimaradt a tanácskozási jegyzőkönyv vezetését mellőző rendelkezés (365. §.), ellenben uj az a szabály, hogy a követelésnek a per folyamában lejárta a marasztalásnak nem akadálya (407. §.); kimaradt a teljesítési határidő meghosszabbítására vonatkozó rendelkezés, ellenben uj az a szabály