Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 7. szám - A polg. perrendtartás javaslatának előkészitő munkálatai. 3. r.

TÖRVÉN YELŐKÉSZITÉS. A peres tárgy értékének kiszámítására nézve uj szabályt tartalmaz a 8. §. 5. pontja az örökösödési jogot és a közszerzeményt tárgyazó pereket illetőleg és az értékkiszámitásnak egyéb perekben alkalmazandó szabályait szabatosabban határozza meg. Az előbbi tervezetnek a királyi ház tagjaira vonatkozó birói hatóságról szóló rendelkezése (n. §.) elmaradt, mig a területenkivüli személyekre vonatkozó birói hatóság a hitbizományi perekre is kiterjesztetett. Az illetékességre vonatkozó szabályok közül a katonai személyeknek, a feleségnek és a gyermekeknek lakhelyét megállapító rendelkezések szabatosabb meghatározást nyertek, a belföld és a belföldi fogalmának meghatározása elmaradt ; az örökösödési perek bíróságául (38. §.) az örökösödési eljárásra illetékes bíróság jelöltetett ki. A bíróságok belső szervezetére vonatkozó rendelkezésekből a végrehajtói iroda felállítását kimondó szabály elmaradt. A bírósági személyek «akadályoztatásán helyett ez a tervezet azok «kizárását)) említi és a kifogás alá eső birónak a rendes ügyvezetés körében való helyettesítését csak az ő beleegyezésével engedi meg. A perképességről szóló fejezetben a perképesség stb. hiánya esetében az eljárás megszüntetése kimondatott és a 81. §. a cselekvő pertársak cselekményeinek hatályát azokra az esetekre is kiterjesztette, a melyekben a perben hozott ítélet jogereje a pertársakra törvényes szabálynál fogva akkor is kiterjedne, ha a perben részt nem vettek volna. A harmadik személyeknek a perben való részvételéről szóló fejezet 90. §. a perbehivás jogát annak a félnek is megadja, a kit oly követelés iránt perelnek, a melyet harmadik személy is a maga részére igényel. A negyedik fejezetből kimaradt a szószólók intézménye és a fejezet czimében a meghatalmazottak mellett az ügyvédeket külön emliti. Elejtette a tervezet az ügyvédi localisatio rendszerét is, mihez képest az előbbi tervezetnek ezen a rendszeren alapuló több rendelkezése (pl. a 92. §. ut. bek. 444. §. 4. p.) kimaradt, ellenben felvette a tervezet az ügyvédi oklevéllel stb. biroknak Önképviseleti jogára nézve az 1881 : LIX. t.-cz. 12. §-ának és a külföldön kiállított meghatalmazás alakjára nézve az 1893 : XVIII. t.-cz. 7. §-ának a rendelkezését. Az ügyvédi képviselet mellőzését kiterjesztette a perbíróság előtti egyezségkötésre, jogelismerésre és lemondásra; s uj szabályként a törvény ellenére ügyvédi képviselet nélkül fellépő fél cselekményeinek visszautasítását mondotta ki (97. §.). Azok közül az esetek közül, a melyekben az előbbi tervezet szerint (244. §.) perköltségbiztositék nem volt követelhető, kimaradt az az eset (2. pont), ha a felperes a magyar állam területén a perköltség fedezésére elegendő ingatlan vagyonnal vagy bekeblezéssel biztosított követeléssel bir. Uj rendelkezés itt a 127. §-ban a felebbviteli eljárásban követelhető biztosíték korlátozása, mig a biztosítékra kötelezés iránti eljárás szabályozása és a le nem tétel következményeinek megállapítása (előbbi terv. 247. §.) innen kimaradt.