Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 7. szám - Közérdekű pályázatok

í£2 Dr MESZLÉNY ARTÚR érdekeinek védelméről van szó, a kiket a jury alaki szabály megsértésével mellőzött. A pályabiróság döntése — újból kiemeljük — nem egyéb, mint kötelező megállapítása annak, ki vitte véghé^ a?t a cselekményt, melyre a dijat kitűzték ; mig ez a jogérvényes megállapítás meg nem történt, addig nem létezik jogosult, a ki a dij kiadására perelhetne; a verdict jogérvényességének kérdése tehát független előkérdés, mely csak a maga külön módja szerint oldható meg. Ezt a megállapítást a közönséges dijtüzésnél a Tervezet sem bizza a kitűző tetszésére, hanem részint maga végzi, részint a biróság által kivánja végeztetni; miért bizná a pályázattal kapcsolatos dijtüzésnél, mely a közönségesnél magasabb garancziákat van hivatva nyújtani, a jury és közvetve a kitűző önkényére? Már pedig a megtámadhatatlanság kathegorikus kijelentésével ki van vonva a pályabiróság döntése minden ellenőrzés elől; a kitűző, ha jurorokul szolgálatkész médiumot választott, annak juttathatja a dijat, a kinek akarja, sőt nincs kizárva az sem, hogy Strohmannnak juttatja és a dij a saját zsebébe vándorol vissza; vagyis a Tervezet szabályozása szerint a pályázattal kapcsolatos dijtü^és kötelező volta : fictio. A megtámadhatóság külön törvényi kimondása pedig azért szükséges, mert az általános szabályok a megtámadást csak az ügyleti félnek engedik meg, s ilyennek a pályázó a pályabíróval szemben annál kevésbbé tekinthető, mert hiszen a verdict, mint már kiemeltem, nem is jogügylet, mivel nem akarat-, hanem ve'lemény-nyilvánítás, ugy hogy a «megtámadási) kifejezést itt nem a maga technikus értelmében, hanem csak közönséges értelemben kell venni.* A technikai keresztülvitel kérdése aztán az, vajon az ilyen alakilag hibás döntés nem kötelező voltának kimondását * Gondolni lehetne ugyan arra, hogy tévedés czimén (t. i. azon az alapon, hogy a pályázó azt hitte, hogy az egész eljárásnál a pályázati feltételeket és a törvényt meg fogják tartani és ebben csalódott) megtámadható: a) a pályázónak az az akaratkijelentése, hogy a pályázatban nem vesz részt; vagy b) az a dologi ügylet, melylvel a kitűző a dijat a nyertesnek kiadja. Ámde az a) alatti megtámadás, még ha lehetséges is, csak azt eredményezi, hogy a pályázatban való részvétel kijelentése válik érvénytelenné, vagyis azt, hogy a pályázó ugy tekintetik, mintha nem pályázott volna, s nem azt, hogy az igazságtalan döntés helyébe igazságos dóntés kerüljön; a b) alatti ügylet pedig a Tervezet szerint (v. ö. Indololás II. k. 109. s k. 11.) nem oly önálló