Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 7. szám - Közérdekű pályázatok

KÖZÉRDEKŰ PÁLYÁZATOK. 539 czélra egyetlen fillérrel is adakozott volna valaki, s a czél propagálásában,1 a gyűjtés előkészítésében,2 a szükséges eszközök3 beszerzésében és hasonlókban áll, másrészt nemcsak az átadott öszszegek helyes kezelését és a czélra forditását, hanem a közönség mint egész, mint társadalom, érdekeinek figyelembevételét is magában foglalja, a mit a mandatum-ba. semmiféle módon nem lehet belemagyarázni. Mint mindenütt, a hol egyesek a nagy közönség, a társadalom érdekeinek istápolására vállalkoznak, ugy itt is felmerül a különleges, speciális szabályozás szükségessége; mint mindenütt, a hol közérdekek vannak nem az állam vagy más köztestület functionáriusai, hanem magánosok kezeibe letéve, elégtelen a mandátum-ra és a negotiorum gestio-va vonatkozó jogszabályok complexuma, mert az ily functiókra vállalkozott személyeket az ügyvezetésért felelősekké nem tenni, egyértelmű ama közérdekek védtelenül hagyásával; a mandátum és negotiorum gestio alapján pedig felelősségre vonhatja ugyan őket minden egyes, a ki az adakozáshoz hozzájárult, az általa ama czélra adott összeg hovaforditása miatt, de nem vonhatja őket felelősségre a közönség, a társadalom, mert az mint magánjogi alany perrel fel nem léphet/ Sőt még az egyes adakozók is, kérdés, szorithatják-e perrel a gyűjtőket arra, hogy a pénzt valóban a kitűzött czélra forditsák, felelősekké tehetik-e azokat annak gondos és czélszerü felhasználásáért, vagyis megilleti-e minden egyes adakozót az actio mandati, illetőleg negotiorum gestorum direda a maga teljességében, vagy csak a negatív szerződési interesse-t érvényesitheti-e arra, hogy a gyűjtők a kifizetett összeget neki visszatérítsék? Ha 1 Hírlapi közlemények szerkesztése, kiadása, falragaszok kifüggesztése, felolvasások tartása stb. 2 Alkalmas helyiségek bérlése, Írnokok, kezelők felfogadása stb. 5 Könyvek, lajstromok, pénzszekrény, írószerek stb. 4 Tanulságos analógiát nyújt e tekintetben a részvénytársaságok joga : az alapítók ép ugy, mint a mi esetünkben a gyűjtők, a közönséggel szemben bizonyos functiók végzésére vállalkoznak (v. ö. Nagy Ferenc^, Kereskedelmi jog, I. k. 7-. §., kivált 6. j.j; s a közönség érdekeit a törvény részint magánjogi, részint közjogi természetű szabályokkal látta szükségesnek biztosítani (v. ö. Kereskedelmi törvény 150., 218., 219. §§.). Ugyanez a szükség fennforog a nyilvános gyűjtések esetében is; de ennek a kívánalomnak jogunk egyáltalán nem felel meg. Lásd alább. 36*