Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 7. szám - Közérdekű pályázatok

536 DF MESZLÉNY ARTÚR KÖZÉRDEKŰ PÁLYAZATOK. sának őseredeti feltétele. Olyan időből származik ez az állapot, mikor még a «Concordatum» nevet nem is ismerték, nem hogy használták volna. De azért két oldalú egyezmény az, melynek szövegét bár nem ismerjük, de tartalma mellett kilenczszáz év tesz tisztes tanúságot. Ennek pedig van annyi ereje, mint ama nagy számú concordatumnak, mely bár mind pergamenre irva, pecséttel erősitve, s az ünnepélyes forma minden megkivántatóságával ellátva, holt betűvé vált. Ezt a mi országos jogunkat kötelességünk tudni, s kötelességünk a jövő nemzedék számára épen tartani. KÖZÉRDEKŰ PÁLYÁZATOK. Irta: Dr. MESZLÉNY ARTÚR Országos gyűjtés utján befolyt pénzösszeggel, nyilvános pályázat utján, emlékmüvet emelünk nagyjainknak, szeretteinknek: gyakori eset, ép oly gyakori, mint az, hogy a gyűjtött pénz felhasználása módjával, a pályadijak odaítélésének eredményével, közönség és pályázó művészek egyaránt elégedetlenek. Alig kisérte valaha nagyobb, őszintébb érdeklődéssel e nemzet apraja-nagyja ily emlékmű sorsát, mint a Kossuth-emlékét: s ennél is megújult mindkét részről az elégedetlenség, a háború. Hozzáértő emberek reményt vesztve hirdetik, hogy ily nagyobb érdekű művészeti feladatok minél jobb megoldásának legalkalmatlanabb módja a nyilvános pályázat; * s inkább hajlandók visszatérni a szabad verseny érvényesülését kizáró, egyéni megbizás rendszeréhez, mely legalább őszintén tünteti ki egy művésznek nemcsak concret tervét, hanem múltját, hirnevét is azzal, hogy a mű elkészitését reá bizza, mintsem hogy a művészeti czélt a pályázat kiszámíthatatlan esélyeinek s titokban működő, kellőkép ellen nem őrizhető factorok befolyásának dobja oda prédául. * Lásd többek között: Alfá-nak a oBudapesti Hirlap» 1902. május 12-iki számában közölt tárczáját.