Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 7. szám - A római Curia és a kath. Magyarország

A RÓMAI CURIA ÉS A KATH. MAGYARORSZÁG. $3 C óta birt ősi jogánál fogva a pápa e jogát nem közvetlenül gyakorolja, hanem a magyar király által. Az apostoli követségnek való értelme abban áll, hogy ama nagy jogok és hatalom mellett, melylyel királyunk a magyar római kath. egyházban rendelkezik, ez egyházat a római pápa főnökségétől el nem szakithatja, mert a magyar római katholikus egyház, bár nemzeti egyház, de minden különössége mellett is elismeri a római pápa főnökségét és a római kath. anyaszentegyház közösségében és egységében él. A magyar király tehát a maga jogait nem szakadár módra, nem a pápa ellenére, hanem a pápa elismerésével, beleegyezésével és vele való egyességben gyakorolja. Ez a valódi értelme az «apostoli követség»-nek. Ezt királyunk nem külön pápai megbízás utján nyeri, hanem a törvényes koronázás actusa által, a midőn is alkotmányos fejedelmi jogainak teljességével együtt a róm. kath. egyház körüli jogok is reá szállanak és máskép törvényeink szerint rá nem is szállhatnak. Integráló része ez a mi magyar országos jogunknak, melyet nem erőtlenit meg se ama körülmény, hogy volt olyan idő is, midőn királyaink jogaikkal alig éltek, sem az 1869-iki vaticáni zsinatnak az a határozata, mely szerint a római pápa az ő legfőbb és teljes hatalmát közvetlenül birja minden egyház és hivő fölött egyenkint és együttvéve. Mert a róm. katholikus egyház alkotmányával particularis jogok létezése nemcsak ellentétben nem áll, sőt, ha a kétség volna a közönséges és particularis jognak összeférhetősóge iránt, a vélelem mindig a particularis jog mellett harczol, mert különben particularis jog nem is létezhetnék. Ezt fejezi ki az ismeretes jogi szabály: «Generi per speciem derogatur» {Reg. jur. 34. in. VI toi és «Lex posterior generális non derogat priori speciali, nisi expresse illi derogetur». Ez azonban nem történt meg és meg sem történhetett, mert a vaticáni zsinat egyoldalulag nem változtathatott meg egy olyan állapotot, mely nem egyoldalú engedmény utján alapitotta meg Magyarország külön jogát, mely hazánkban a róm. kath. egyház keletkezésének és fennállá-