Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 7. szám - A közigazgatás egyszerűsítése

Dr NÉMETHY KÁROLY kímélése érdekében a hatósági fokozatoknak, a jogorvoslati módozatoknak és határidőknek egységes megállapítása, valamint a büntető parancs intézményének életbeléptetése. III. A nagy részben indokolatlanul és czéltalanul elforgácsolt kihágást büntetéspén^ek rendeltetésének, szövevényes kezelésének, nyilvántartásának és elszámolásának egységes alapon való rendezése. IV. A kézbesítési ügynek — a postaintézmény minél nagyobb mérvű igénybevétele mellett — a modern élet követeléseivel való összhangba hozatala. V. Az alakiságokkal telitett, rendszertelen s ennélfogva egyfelől az ügymenetet megbénító, másfelől a hatóságokat munkával tulhalmozó mai ügyvitel általános egyszerűsítése, megjavítása, különösen a vármegyei, központi és járási, továbbá a községi (körjegyzői, valamint a közigazgatási, bizottsági és a gyámügyi ügyvitel szabályzatainak, a törvényhatósági és rendezett tanácsú városok s a községek ügyvitelére vonatkozó alapelveknek megállapítása. VI. Az ügyvitellel lényegileg azonos hibákban szenvedő s a változott pénzforgalmi viszonyoknak egyáltalán meg nem felelő vármegyei, központi és járási, valamint a gyámpénztári pénzkezelés és számvitel szabályzatainak, a törvényhatósági és rendezett tanácsú városok s a községek pénzkezelésére és számvitelére vonatkozó alapelvekneK megállapítása. Az egyszerűsítésnek elemi erővel előtérbe lépő gondolata jutott kifejezésre a «vármegyék pénztári és szánu'ei'óségi teendőinek ellátásáról* szóló 1902: III. t.-cz.-ben is. Ez a szervezeti reform szintén az egyszerűsítés jegyében született, mert ennek a törvénynek is egyik világosan kitűzött czélja: a közhivatali teendőknek lehető egységesítése a hivatalos munka- és hatásköröknek megfelelő csoportosítása, a felesleges alakiságok kiküszöbölésén felül magának a hivatali szervezetnek egyszerűsítése is. Mindkét törvény csupán általános természetű rendelkezéseket tartalmaz, irányelveket jelöl meg, melyeknek rendeleti uton