Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 7. szám - A közigazgatás egyszerűsítése

A KÖZIGAZGATÁS EGYSZERŰSÍTÉSE. Irta: Dr. NÉMETHY KÁROLY. A közigazgatási reform — az egyszerüsitési akczió megindulása óta — kibontakozott az általános jelszavak ködéből és a tényleges megvalósulás útjára jutott. Mert a közigazgatás egyszerűsítésének gondolata nem eszmeszegénységből, nem megszorultságból támadt; nem azért lépett elő ezzel a belügyminiszter, hogy a közigazgatási reformról a figyelmet elterelje, vagy hogy azt épen elodázza. Az egyszerüsités eszméjének megszületése két reális indokra vezethető vissza. Egyik az, hogy a szervezeti reformokat megelőző átmeneti időt az egyszerűsítésnél hasznosabb, gyakorlatilag eredményesebb alkotásra felhasználni nem lehet; a másik pedig az, hogy a közigazgatási eljárásnak az egyszerűsítéssel összekötött egységesítése és megjavítása épen a szervezeti reformnak is úttörője, sőt mondhatni egyik természetes előfeltétele. Az egyszerüsités áramlata eddig két törvényhozási munkálatot teremtett; az 1901 ;XX. és az 1902:111. törvényczikkeket. A közigazgatási eljárás egyszerűsítéséről szóló 1901 :XX. t.-cz.-nek, mely az egész egyszerüsitési akczió alapvető mozzanatait foglalja magában, lényegét a következők alkották: I. A közigazgatási ügyekben a jogorvoslatok terén fennállott teljes rendszertelenség megszüntetése a jogorvoslati módozatok és határidők egységesítése által. II. A rendőri büntető bíráskodás terén az eljárás gyorsítása, a közönségnek az esetleges zaklatásoktól és hiábavaló költségektől, a hatóságoknak felesleges munkától és időveszteségtől való megJogállam. 7. f. ? 5