Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 2. szám - A közigazgatási eljárás egyszerüsitése

KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS. l79 /)^A közigazgatási eljárás egyszerűsítése. Elkerülve úgy a nagy közönség figyelmét, melyet a gazdasági kérdések foglalnak el, mint a jogászvilágét, melyet a magánjogi kodifikáczió köt le, indult meg ez év kezdetével szinte észrevétlenül a magyar közigazgatás átalakulása. A m. kir. minisztérium ugyanis 1901. évi deczember hó 18-án kelt — és e késedelem mindenesetre kifogás aláesik 1 — 4600/901. sz. rendeletével 1902. évi január hó i-én életbeléptette a kö^iga^alási eljárás egyszerűsítéséről szóló 1901: XX. t.-cz.-nek legnagyobb jelentőségű fejezetét, mely a jogorvosleitokról szól (.1 —12. £.).2 Az 1901 : XX. t.-cz. a közigazgatási jogorvoslati rendszert teljesen per" rendtartási analógiára alkotja meg. A felebbvitelnek, mely akár szóval, akár írásban az első fokon eljárt hatóságnál terjesztendő elő, három alakja van : 1. a felebbezés az első fokú és az elsővel egybe nem hangzó másodfokú határozat ellen ; 2. a felülvizsgálati kérelem az elsőfokúval egybehangzó másodfokú határozat ellen (ennek csak jogsérelem orvoslására van helye és mindig az illetékes miniszterhez intézendő); }. a felfolyamodás az elsőfokú hatóságnak a felebbezést vagy felülvizsgálati kérelmet hivatalból visszautasitó vagy az igazolásnak helyt nem adó végzése ellen.5 Ezek mellé sorakozik közigazgatási vitás (contentiosus) ügyekben rendkívüli jogorvoslati eszközként az egy éven belül igénybe vehető ujrafelvétel ; a nem vitás, így különösen a .hatóság diseretionárius hatáskörébe tartozó közigazgatási ügyekben ezentúl js hozható ujabb határozat újrafelvételi eljárás nélkül. Helye van továbbá igazolási kérelemnek is. Végre az 1896 : XXVI. t.-cz. alapján a közigazgatási bírósághoz intézhető panasz érintetlen marad. E számos jogorvoslati eszköz az első pillanatra azt a hitet kelti, mint ha a közigazgatás egyszerűsítésének ép ellenkezőjére volna alkalmas. De ha meggondoljuk, hogy mind e jogorvoslatok eddig is meg voltak, ha rendszertelenül és más elnevezések alatt is, elmondhatjuk, hogy az uj jogorvoslatok száma a közigazgatási eljárás egyszerűsítését nem zárja ki, az eredmény csak alkalmazásuk feltételeitől függ. Es e tekintetben a közigazgatás egyszerűsítésének czélját két elvben látjuk megvalósítva. Az egyik az elsőfokú hatóság intézkedéseinek concentrálása a véghatározatban, a mely ellen egyedül irányulhat a felebbvitel ; a másik az, hogy elsőfokúval érdemben egybehangzó másodfokú határozat ellen, néhány kivételes esettől eltekintve, harmadfokú határozat ellen pedig egyáltalában nincs felebbezésnek helye. Ezzel szemben azonban más oldalon a törvény, illetőleg a rendelet egy kétségtelenül szabadelvű rendelkezéssel a felebbvitel terét tágítja ; ugyanis a 1 Több hatóság csak deczember utolsó napjaiban kapta meg e rendeletet. 2 E reform az adó- és illetékügyet nem érinti. i A felebbezésnek a végrehajtásra rendszerint felfüggesztő hatálya van, a felülvizsgálati kérelemnek és felfolyamodásnak azonban nincs. 12*