Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 2. szám - A közigazgatási eljárás egyszerüsitése

i8o KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS. felebbezésre és felülvizsgálati kérelemre jogosult érdekeltek körét igen szélesen állapítja meg. Mindenki «érdekelt», a kinek jogairól vagy érdekeiről van szó ; a mennyiben nem egyesek concret ügyeiben hozott, hanem közvagyont érintő vagy egyé' ként közérdekű határozatokról van szó, mindenkit érdekeltnek kell tekinteni, a kit a határozat, mint az illető közület tagját érinté. A concret esetben az érdekeltséget az eljáró hatóság állapítja meg. Veszedelmet a közigazgatás egyszerűsítésére azonban ez a rendelkezés nem fog hozni, ha bekövetkezik az az állapot, a melyet a törvénytől joggal elvárhatunk, mert a közigazgatás egyszerűsítése igazában csak úgy valósul meg, hogy a közigazgatási ügyek túlnyomó többsége az első fokon végső befejezést nyer. A közigazgatási eljárás e rendszeres szabályozása mindenesetre kényszeri, teni fogja az elsőfokú hatóságokat az alaposabb munkára és így remélhetjük, hogy az akták elintézését mindjobban ki fogja szorítani az ügyek elintézése. Az elsőfokú hatóságok ez alapos munkájára különösen azért van nagy szükség, mert a most életbe léptetett jogorvoslati rendszernek hiányzik a megfelelő szervezeti alapja, e\ a\ egés\ rendszernek a gyöngéje — a megbírható másodfokú hatóság. Azt hiszszük ugyanis, hog) nem szorul ma már bizonyításra, hogy a nagyszámú és heterogén elemekből álló felelőtlen közigazgatási bizottság, mely a legtöbb esetben a másodfokú hatóság — nem alkalmas a sokszor nagy érdekeket érintő közigazgatási ügyek végső eldöntésére. Végül a törvénynek még két dicséretes rendelkezését kell kiemelnünk: az egyik a felebbviteli határidőknek egységesítése 15 napra, a másik az egységes terminológia meghonosítása, a közigazgatási eljárásban, mely utóbbi nem oly megvetendő segédeszköze a helyes ügymenetnek. Dr. Harrer FerenczUj fővárosi szabályrendelet. Folyó év február i-én lép életbe, egyelőre csak két évi hatálylyal. az uj «Szabályrendelet a székesfőváros vízszolgáltatásáról és vízdíj szab ály i>. A vízszolgáltatás talán az egyedüli tér a magyar fővárosban, melyen a municipális socialismusnak a külföldön nagyobb tért hódító eszméje bizonyos tekintetben e szabályrendelet által megvalósul. A jövő bérévnegyedtől kezdve ugyanis a fővárosi vízmüvek vizének használata^ az eddigi fakultatív rendszerrel szemben, általában kötelező. A székesfőváros területén levő minden ház tulajdonosa köteles a fővárosi vízmüvek vizét a házi szükséglet czéljaira házába bevezetni, ha ama telek mentén, melyen háza fekszik, vízvezetéki közcső és utczai csatorna van. A megoldás e módját kívánta a jó és biztos vízszolgáltatásban rejlő közegészségi érdek és a vízmüvek költségeinek jövedelmükkel való biztosítása.* A magánfelek most említett kötelezettségével szemben * Kivétetnek e kötelezettség alul a balparti kültelken és a jobb parton azok a földszintes házak, melyekben a tulajdonos maga lakik, ezen kivül méltánylást érdemlő esetekben ideiglenes kivételnek is van helve.