Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 1. szám - Jogállam

1 EDVI ILLÉS KÁROLY is. Az állam és a jog úgyszólván egyszerre születnek és együtt élnek. Nincs olyan állam, bárminő formában jelentkezzék, a mely a kötelékéhez tartozó és a területén élő emberek cselekvési szabadságát kényszerítő szabályokkal meg ne határozná. E szempontból minden államról elmondhatjuk, hogy az jogalkotó és jogfentartó társadalom. Tehát mit jelent ezzel szemben a «jogállam» külön megjelölés? Ezt kérdezik azok, a kik e fogalmat tartalom nélkül való üres szónak és igy használatát elhibázottnak tartják. Segitségükre jön az az elmélet is, a melynek alapelve szerint az állam nem más, mint az erősek uralma a gyöngék fölött, vagyis az u. n. hatalmi elmélet. Ennek egyik legújabb képviselője Gumplowicz gráczi tanár nyiltan kimondja, hogy az állam a hatalmas fajok, osztályok vagy nemzetségek szervezete az engedelmességre rendelt tömeg fölötti uralomra. Éppen ezért, szerinte, nem is létezik ez akaratot korlátozó jog, és igy az u. n. jogállam épp oly képtelenség, mint a jogi egyenlőség elve az állami élet körén belül* íme két ellentétes felfogás találkozása egy közös ponton. Az egyik ezt mondja: minthogy a jog állam nélkül, az állam jog nélkül nem képzelhető, ennélfogva a jogállam, mint külön államfaj non sens. A másik igy okoskodik: minthogy az állam alapja nem a jog, hanem az erős uralma a gyenge fölött: ennélfogva az államhatalom mellett jogról, s az állam külön faja gyanánt jogállamról beszélni képtelenség. Az egyik szerint tehát azért nincs jogállam, mert mindegyiknek eleme a jog, a másik szerint azért, mert a hol hatalom van, ott nincs jog. Vájjon nem döbbennek-e meg e találkozástól azok, a kik a jogot épp ugy szembeállítják az önkénynyel, mint a jogállam zászlójának hordozói ? De hol van már most az igazság, és mi hát voltaképpen a jogállam? Annyi bizonyos, hogy ennek megoldását az egyik végletben sem kereshetjük. * Magyar Jogi Lexikon I. köt. 399. I.