Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)
1902 / 1. szám - Jogállam
JOGÁLLAM. 7 A hatalmi elméletről nálunk kár szót vesztegetni. Ezer éves multunk bizonyítja, hogy a magyar nemzet mindig részt követelt az államhatalom kezelésében, a melyet királyával az alkotmány értelmében megosztott. Abban az időben is, mikor szabadságharczunk legyőzése után a feltétlen meghódolást kivánták és hirdették azok, a kik a hatalmat kezelték: a nemzet csak tűrte ez állapotot, de soha magáévá nem tette az annak alapjául szolgáló elvet, az állami absolutismust. De vájjon jogállam volt-e már ennélfogva kezdete óta a magyar állam? Erre egy kérdéssel felelhetünk. Teljesnek mondhatjuk-e a jog uralmát az olyan államban, a hol rabszolgaság, vagy a mi ehhez közel áll: a hűbérúrnak alávetett jobbágyság létezik ? E kérdés azért jogosult, mert voltak és vannak államok, a melyekben a nemzet egy része az alkotmány sánczai között van s minden irányban a legtágabb körű jogokat élvezi, mig más része feltétlenül alá van rendelve éppen e kiváltságososztálynak, sőt teljesen ki van zárva minden jogból, a mennyiben nem személynek, hanem kézről-kézre adható dolognak tekintik. Minthogy voltak és vannak ily államok, a hol az alkotmányosság s a nép egy részének feltétlen alávetettsége, s a hol a szabadság és a rabszolgaság egymással összeférnek: ezekkel szemben méltán kérdezhetjük, hogy teljes-e ott a jog uralma már annálfogva, mert az illető állam pl. alkotmányos monarchia vagy köztársaság? A válasz csak tagadó lehet. Mert a hol ily nagy különbség van ember és ember között, sőt a hol az emberek egy részét csupán gazdasági eszköznek, a jogokból teljesen kizárt dolognak tekintik: ott a jog uralma csak egyoldalú és csak részleges. Világos ennélfogva, hogy az ilyen államot nem mondhatjuk jogállamnak. A magyar állam tehát ép ugy, mint a fejlődés első stádiumában minden más állam, kezdettől fogva még nem volt jogállamnak tekinthető, habár mindig alkotmányos állam volt. Mi kell hát ahhoz, hogy a kezdetleges, habár alkotmányos állam, jogállammá fejlődjék ?
