Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 2. szám - Glossarium Mediae Et Infimae Latinitatis Regni Hungariae. A Magyarországi Latinság Szótára [könyvismertetés]

i66 BÍRÓI GYAKORLAT. befolyást gyakorló jelentékeny baj miatt és erre a fontos körülményre nézveaz ajánlatban valótlan feleletet adott». Curia 1901 márczius 19-én, ion. sz. a. (Jogt. Közi. Melléklete 1901. 210. L): «Muló és következmények nélkül elmúlt bajnak elhallgatása nem sérti a közlési kötelességet. Az ilyen baj ugyanis nem nevezhető betegeskedésnek, mert a betegeskedés állandó vagy legalább gyakorta visszatérő szenvedést vagy legalább gyengélkedést jelentő. Curia 1901 június 27-én, 16. sz. a. (Jogtud. Közi. Melléklete 260. 1.): «A másutt tett ajánlatnak elhallgatása a\ ügylet megtámadására nem feltétlenül és minden körülmények köpött, hanem csak abban az esetben 'szolgálhat jogos okul, ha ez elhallgatás következtében a biztositónak a biztosítás elvállalására befolyást gyakorló valamely fontos körülmény tudomására nem jutott*. IV. A biztosítási ügynökök. A gyakorlat következetesen az ajánlat kitöltése körül a biztosított meghatalmazottjának tekinti az ügynököt. A Curia ujabban bizonyos czélzásokat tesz oly irányban, hogy azt lehetne hinni, mintha ezt az álláspontot nem mindenben fogadná el, de — ismételjük — ezek pusztán odavetett czélzások és nem alapos kifejtései az ellenkező meggyőződésnek, noha a kérdésnek fontossága megkövetelné, hogy a jogkereső közönség körülményesen ismerje a legfelső bíróságnak ebbeli jogi felfogását. így a biztosított elhallgatta az ajánlatban, hogy már szenvedett tűzkárt. Az alsóbiróságok elutasították, mert neki kellett arról gondoskodnia, hogy az általa aláirt ajánlatba a valóságnak megfelelő adatok jussanak. A Curia helybenhagyta, mert a biztosított nem bizonyította, hogy az illető kérdésre adott feleletet az ügynök a bemondástól eltérő módon vezette be az ajánlatba (1901. június 12-én 149. sz. a., Jogt. Közi. Melléki. 1901. 206. 1.). Curia 1901. szept. 26-án, 394/1901. sz. a. (Jogt. Közi. Melléki. 1901. 292. 1.): «Az ügynök által a biztosított féllel szemben az ajánlati kérdésekre vonatkozóan elkövetett megtévesztés esetében a biztosító sikeresen nem vitathatja, hogy a biztositott hamis bevallást tett». Budapesti kir. tábla : «A biztosítási ügylet érvényességéhez a K. T. 468. §-a szerint írásbeli szerződés lévén szükséges, az ajánlat átvételét közvetítő ügynökök nem tekinthetők az ügylet feltételeinek megállapítására jogosultaknak és ők az ajánlat kitöltése körül nem a biztositónak, hanem a biztosítottnak megbízottjaiként járnak el». Curia: «Mellőzve a másodbirósági ítéletnek a K. T. 468. §-ára alapított indokát, helybenhagyta az ítéletet, mert a biztositott nem vitatott elfogadható megállapodásellenes kitöltést, illetve megtévesztést)) (1901. szeptember 26-án 358/1901. sz. a., Jogt. KözL Melléki. 1901. 315. 1.). (Befejező közlemény következik). g'. S.