Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 2. szám - Glossarium Mediae Et Infimae Latinitatis Regni Hungariae. A Magyarországi Latinság Szótára [könyvismertetés]

BÍRÓI GYAKORLAT. A magáninditvány elévülése. (Btk. H2. §.) A btk. 112. í|-ában meghatározott három hónapi határidő kezdetéről már sok szó esett. Ez természetes annálfogva, mert e határidő attól a naptól számítandó, a melyen az elkövetett bűntett vagy vétség és annak elkövetője az indítványra jogosítottnak tudomására jutott. Melyik nap az pl. a hamis vádnál, a csalásnál és még néhány más esetben : ez sokszor vita és bírói döntés tárgya volt már. Ellenben kevesen foglalkoztak eddig azzal a kérdéssel, hogy mely napon ér véget a három hónap, vagyis: hogy mely napon évül el az indítványozás joga. Ám ez is természetes; mert hiszen a kinek részére a jog megnyílt: az annak a gyakorlását rendszerint nem halasztja az utolsó napra. Az utolsó nap kérdése tehát csak kivételesen, csupán akkor merül fel, ha valaki a legvégsőre hagyja indítványa előterjesztését. Ily esetben már most az a kérdés, hogy melyik az utolsó nap, a melyen az indítvány még el nem késett, de a melynek leteltével az arra vonatkozó jog már elévült. Ennek megfejtését a btk. i 12. és ]. :<-ában találjuk. Az előbbi szerint az indítvány: «a~on naplói s\ámitotU három hó alatt terjesztendő elő, a melyen stb., — a 3. i<. szerint pedig: «a hónap és az év a közönséges naptár szerint számítandó". Ez kezünkbe adja a megfejtés kulcsát. A mely határidő «a^on naptól* számítandó, a melyen valami történt: ennek kezdete épen e napra esik. Ennél tehát nem áll az, a mit a perjogi határidőkre nézve pl. a Bp. 11. §-a rendel, hogy t. i. nem számitható be a határidőbe az a nap, melyen a határidő kezdetét megállapító intézkedés stb. történt. A btk. 112. §-a nem tartalmaz ily korlátozást. E szerint tehát a három hónapi határidőbe igenis beszámítandó az a nap, a melyen a bűntett vagy vétség és annak tettese az indítványra jogosultak tudomására jutott. Ha tehát e nap pl. január elseje: úgy a három hónapi határidő kezdete január elsejére esik. Ha már most azt is tudjuk, hogy a hónap közönséges naptár szerint számítandó: úgy mathematikai bizonyossággal megjelölhetjük e határidő utolsó napját is. A január elsejétől számított hónap január }i-én, a február i-től számított február 28-án, a márczius i-től számított pedig márczius j 1 -én érvéget. E szerint április elseje már a negyedik hónap kezdő napja, vagyis az inditványozási határidő utolsó napja márczius 51-ike, a melynek leteltével az már elévült. E számítás annyira egyszerű és kézzel fogható, hogy valóságához kétség sem fér. És mégis mit látunk? A dr. Márkus Dezső által szerkesztett «Felsőbíróságaink elvi határozatai)) czimü gyűjtemény XI. kötetében a kir. Curiának következő határozata foglaltatik: Curía : Az inditványozási jog élévülését, melyet a bűnvádi feljelentés beadása után a közvádló, utóbb pedig a védelem vitatott, a pécsi ítélőtábla azonban fenn-