Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 2. szám - Glossarium Mediae Et Infimae Latinitatis Regni Hungariae. A Magyarországi Latinság Szótára [könyvismertetés]

BÍRÓI GYAKORLAT. Azért kiköti az ajánlatban, hogy ő az elfogadás iránt ráér 30—óo napig nyilatkozni. Érvényes-e ez a kikötés a fentidézett törvényi intézkedéssel szemben r Ez elemi alapvető kérdés tekintetében bíróságaink még ma sem értenek egyet. Polgári bíróságaink, illetve a felsőbíróságoknak polgári tanácsai — és a dijperekben rendszerint ezek bíráskodnak — még ma is általánosságban azt az elvet vallják, hogy ez a kikötés hatálytalan, mert parancsoló törvénybe ütközik. Curia 1901 október 5-án, 7187/900. sz. a. Jogt. Közi. Melléklete 1901. 347. '-): <<A- biztosítási ügylet a K. T. 408. ij-a értelmében létrejővén s ezen időponttól kezdve a biztosító a koczkázatot viselvén, a biztosított köteles ennek a koczkázatnak az ellenértékét, a biztosítási dijat megfizetni". Ezzel a felfogással szemben a keresk. bíróságok most már következetesen a fenti kikötést érvényesnek ismerik el. Budapesti kir. tábla 1900 október 14-én, II. G. 74. sz. (Jogt. Közi. Melléklete 1901. 71. 1.): «A K. T. 408. ij-ának az az intézkedése, hogy a biztosítási ajánlat elfogadottnak tekintendő, ha a biztosító 48 óra alatt nem nyilatkozik, csak jogi vélelmet állapit meg; mely nem zárja ki azt, hogy a felek e tekintetben másként meg ne állapodhassanak». Curia 1901 deczember 4-én 1096 sz. a. (Jogt. Közi. Melléklete 1901. 339. 1..).: «A K. T. 468. §-ának a biztosítási ügylet érvényes létrejöttére vonatkozó 48 órás határozmánya csak abban az esetben irányadó, ha az ügylet érvényessége az ajánlatban eltérő feltételhez kötve nincsen, míg ha ily feltétel ki van kötve, ugy a törvénybeli rendelkezés e feltétel tartalmához képest módosul». Ezzel a kérdéssel szorosan összefügg az a másik, hogy a biztosító hatályosan kikötheti-e, hogy mindaddig nem visel koczkázatot, vagy — mint a biztosítási feltételek ki szokták fejezni — a kötvény addig hatályba nem lép, mig az első dijat meg nem kapta. A polgári bíróságok ezt a kérdést is nemlegesen döntik el, lásd a fentidézett 7187/900. sz. curiai ítéletet. Mig a keresk. bíróságok ezt a kikötést hatályosnak ismerik el elvben, a Curiának keresk. tanácsa ujabban ahhoz a feltételhez fűzi a kikötés hatályosságát, hogy a biztosítási kötvény ne tartalmazzon a biztosítás kezdetét naptárszerüleg meghatározó intézkedést. A biztosító társaságok ugyanis, biztosítás-technikai okokból s főleg azért, hogy az évi dijaknak és a bizt. összegnek esedékessége napja pontosan meg legyen állapítva, többnyire megmondják, hogy a biztosítás mely napon kezdődik és mely napon végződik. A kezdőpontnak naptárszerü megjelöléséhez a Curia most azt a jogi következményt fűzi, hogy azzal szemben érvénytelen az a kikötés, hogy a biztosítás hatálya csak a díjfizetéssel áll be. E felfogás bírálatát fönntartjuk magunknak. Curia 1901. deczember 4-én 1096/v. 1901. sz. a. (Jogt. Közi. Mel-