Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 2. szám - A pénzbüntetés reformja a büntető-novellában

TÖRVÉN VELŐK ÉSZ ITÉS. emelkedésétől számítandó, ha a pénzbüntetés tö, ellenben a szabadságvesztésbüntetés kitöltésének napjától, ha az mint mellékbüntetés volt kiszabva. ."'A részletekben való lefizetést s a közmunkával való lerovást csak a szegényebb sorsa elitélteknek kellene megengedni. A részletfizetés kedvezményét tehát mindenesetre meg kell említeni a törvényben. Az aj pont alatt kiemelt rendelkezés folytán önkényt elesnék a Btk. 53. >i-ának utolsó bekezdése, mely szerint a jogerősen kiszabott pénzbüntetés az elitélt hagyatékából is behajtható. E rendelkezés egyenesen ellenkezik a büntetés személyes jellegével s már az 1885-iki jogászgyülés, valamint irodalmunk állandóan sürgeti annak törlését. A közmunka részletei iránt az igazságügyminiszter rendeletileg intézkednék. Igaz. hogy e részben sok nehéz kérdés merülhet fel, igy a munkanemek, az átváltoztatási kulcs ; de azt hiszem egyik sem megoldhatatlan. Miután a ledolgozás csak szegényebb sorsuaknak lenne megengedhető, önként érthető, hogy útépítési, kövezési, építkezési, tisztogatási, irni tudókra esetleg irodai munkák, nőkre szintén tisztogatás, mosás, varrás, foltozás stb. lehetnének oly munkák, melyeket a rendelet felsorolhatna, s melyek közt az elitéltnek választási szabadsága lehetne. A kulcsra nézve legajánlatosabb az olasz törvény szabálya, mely szerint a megállapított helyettesítő szabadság*büntetésből egy nap két napi közmunkával tekintendő lerovottnak. V. A mi a Btk-ek különös részének átnézését s az egyes büntetendő cselekmények mellett kiszabható pénzbüntetések revisióját illeti, e részben elég utalnom arra, hogy irodalmunk régóta egyhangúlag (Vargha F., Balogh Jenő, Fayer, Vámbéry stb. azt vallja, hogy a Btk. különös része teljese' rendszertelenül bánt el a speciális pénzbüntetések megállapításával Épen azoknál a büntetendő cselekményeknél, a melyek haszonlesésből követtetnek el. sikkasztásnál, okirathamisitásnál, csalárd bukásnál, csábitásnál stb! nem állapit meg pénzbüntetést. Részletes és kimerítő javaslatot e részben már csak a tér szűke miatt sem adhatok, mert az ez iránt teendő javaslatnak az összes büntetendő cselekményeket sorra kellene vizsgálnia, szükséges-e s minő tételű pénzbüntetés az illető cselekmény büntetéséül, illetőleg nem emelendő, vagy szállitandó-e le a Btk-ben netalán megállapított pénzbüntetés maximuma, illetőleg minimuma. Különben e revisio nagy gondosságot és óvatosságot igényel s tekintettel arra, hogy a pénzbüntetés alkalmazására nézve az irodalomban is sok ellentétes reform felett folyik még a vita (Merkcl például minden büntetendő cselekmény mellett megengedné a pénzbüntetés subsidiarius alkalmazását, ha a cselekmény fösvénységből vagy kapzsiságból követtetett el) s tekintettel, hogy a novella nem tervezi a Btk. teljes átdolgozását, egyelőre a legvilágosabb hiányok pótlása is elegendő lenne. Igy részemről a lopás, rablás, zsarolás, sikkas-tas, hűtlen kezelés, orgazdaság, biztosítási csalás, okiratliamisitás, csalárd és vétkes bukás, megvesztegetés, tovább... a csábítás s különösen a leánykereskedés a mi a novellába mint uj delictum