Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 2. szám - A pénzbüntetés reformja a büntető-novellában

TÖRVÉNYELOKÉSZÍTÉS. I < I jutott.* Ugyanez évben a Magyar Jogászegylet is foglalkozott e kérdéssel Lányi miniszteri tanácsos előadása folytán. A polg. törvénykönyv tervezetéből ugyan a hitbizományokra vonatkozó részt kihagyták, de az előzmények arra vallanak, hogy a kormány csak törvénybe kívánja foglalni ez intézményt, a nélkül, hogy a hitbizományok számbavehető megszorítását, vagy megszüntetését előkészítené. Az ilyen «reformból» pedig nem kérünk. A végrehajtási törvény novellaris javítása immár közkivánság. E törvény kirívó példája annak, hogy a túlságosan casuistikus codex még a gyakorlatban legsűrűbben felmerült esetekről sem képes kellőleg gondoskodni. E mellett a törvény túlságos formalismusais nehézkessé és költségessé teszi a végrehajtást. Különösen az ingatlan árveréseknél szokásos indokolatlan halasztások teszik szükségessé, hogy a törvényhozó erélyesen lépjen közbe s a nélkül, hogy az adós jogos érdekét szem elől tévesztené, megvédje a hitelezőt ama napirenden levő fogásoktól és visszaélésektől, melyekkel az árverés megtartását évekre lehet elhalasztani. — nn — A pénzbüntetés reformja a büntető-novellában. 1. Elméleti és gyakorlati jogászaink több mint tiz év óta eléggé megvitatták a büntető törvénykönyv módosításának szükségét s a reformok elvi oldalát. Ezúttal a pénzbüntetés reformjával óhajtok részletesen foglalkozni. A Btk.-ek büntetési rendszere a szabadságvesztés és a pénzbüntetés. A pénzbüntetés ugyan, mint mindenütt, úgy a mi Btk-einkben is természetesen az enyhébb büntetési eszköz ; jelentőségére nézve azonban bátran párhuzamba tehető a szabadságvesztésbüntetéssel, mert a büntetendő cselekményeknek legalább fele, részint fő-, részint mellékbüntetésként pénzbüntetéssel van sújtva. A Btk.-ek ugyanis a legcsekélyebb sulyu büntetendő cselekményekre állapítanak meg pénzbüntetést, az életben pedig leggyakrabban épen az ily apróbb vétségek és kihágások fordulnak elő. A oo-es években évente átlag az összes elitélteknek 62^-ál ítélték a bíróságok és közigazgatási hatóságok pénzbüntetésre.** Hogy van a pénzbüntetés szabályozva a Btk.-ékben, s hogy váltak be e szabályok a gyakorlatban ? A Btk.-ek az általános részben állapítják meg: 1. a pénzbüntetésnek általános terjedelmét ; 2. a behajthatatlan pénzbüntetés átváltoztatásának kulcsát; 3. a végrehajtás módját; a különös részben pedig az egyes büntetendő cselekmények mellett külön-külön állapítják meg a kiszabható pénzösszeg legmagasabb, néhol a legkisebb mértékét is. * L. a Magyar Altalános Polgári Törvénykönyv Tervezetét előkészítő állandó bizottság jegyzőkönyveit: V. füzet 58—64. ülés (íjo. és köv. I.). ** Vámbéri Rusztem : Büntető politikai követelések 1000. óo. 1.