Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 2. szám - Gróf Ráday Gedeon, 1829-1901

JOGÁSZOK ÉS ÁLLAMFÉRFIAK. helyett ezt csukták a kariolba. A zsákmánynyal azután az éj sötétében épp oly gyorsan eltűntek. Június 13-án este a póstavaggonra ugrott fel két rabló Kitelek mellett. Az egyik forgópisztolylyal a megrémült hivatalnokra lőtt, miközben társa leesett a vonatról. Minthogy a lövés nem talált: a rabló késsel támadt a pósta tisztre, a ki azonban nagy erőfeszítéssel leugrott a vonatról. Vészkiáltására a vonat megállt, a rabló pedig elmenekült. Október 25-án meg Szeged város kellő közepén támadták meg a rablók a postakocsit. Éjféltájban egy utczafordulónál rejtekhelyükből intézték a támadást. Egyik a kocsist lőtte fey másik a lovak kantárszárába kapaszkodott. Ezek azonban megbokrosodván, tova ragadták a postakocsit. E közben haza érkezett Rózsa Sándor is, kit az ötvenes évek vége felé életfogytig tartó börtönre ítéltek. A szegediek folyamodására 1868. évi április 30-án kegyelmet nyert. Rózsa Sándor azonnal felismerte a helyzetet. Belátta, hogy ez a rablóvilág már egészen más, mint a melyből őt tiz év előtt kiragadták. De azért ebben is megtalálta a maga helyét. Miután csendbiztos nem lehetett: rablóvá lett. Nem is volt ez olyan nagy különbség abban az időben, mint a minőnek ma tetszik. Hiszen Rózsa Sándor is egy rendőr közvetítésével jutott a bandába, a melylyel azután Félegyháza és Pusztapéteri között a vasúti merényletet elkövette, később pedig még több rablásban részt vett. S ezzel tetőpontját érte el a rablóvilág hatalma. Szerencse, hogy viszont éppen ekkor az országra nézve kedvezőbb fordulat állott be. Az alkotmányos magyar kormány, mely időközben a vezetést átvette, az egész vonalon megkezdte a tisztogatást. Az alföldi rablóvilág kiirtásával Ráday Gedeon grófot, a belügyminisztérium rendőri osztályának vezetőjét bizta meg. E megbízás feltűnés nélkül, a nagy munka előkészítése csendben és óvatosan történt. Az 1868. év végén javítgatni és tatarozni kezdték a szegedi várat. A lakatlan épületeket lakhatóvá tették, a kazamatákban kőművesek falakat húztak, asztalosok és lakatosok nehéz ajtókat helyeztek az uj zárkákra, a kifelé nyíló ablakokat pedig deszka-ellenzővel látták el. Mit jelent mind ezr Egyelőre csak kevesen tudták. Ráday gróf, a kir. biztos szerény lakást bérelt a városban: a személyét és állását megillető fény és minden nagyobb igény nélkül foglalta el uj állomását. A kezébe letett nagy hatalmat ekkor még senki sem érezte. A rablók sem vették észre, hogy legnagyobb ellenségük mind szorosabbra vonja a hálót, s már készen tartja a hurkot, a melyet nyakukba íog vetni. Ráday mindenekelőtt a rendőrség fejeivel lépett bizalmas érintkezésbe., Összeírták a hírhedt betyárokat s a gyanús életű embereket; megfigyelték azok minden mozdulatát, s egy alkalmas pillanatban már bezárultak a szegedi vár kapui azok mögött, a kiknek elfogása a további siker kulcsa lőn. E sikerből azonban jó rész illeti meg azokat, a kik a kir. biztost nagy munkájában kezdettől végig támogatták. Ráday gróf a belügyminisztériumból magával vitte Kormos Bélát, ki azelőtt Pestmegye tiszti alügyésze volt. Reá mindig számithatott, mikor bátor-