Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 2. szám - Ingyenesség a polgári törvénykönyv tervezetében

Di'- ALMÁSI ANTAL a kötelmi jogi tájakon. A dologjog rosszhiszeműnek veszi az ingyenszerzőt ott is, hol jóhiszemű, a kötelmi jog akkor is keztyüsen bánik vele, ha tényleg rosszhiszemű. Nem kell sokat gondolkoznunk ez állitásunk igazolására, minden érvnél jobban bizonyitja ezt az i 104. §. 2. bekezdése. A dologi jog terén az ingó és ingatlan között felmerült különbségek a kötelmi jog legkritikusabb helyein egyszerűen elesnek. Vájjon lehetséges-e azonban ily szabályozás, vájjon nem fogjuk-e valamikor nagyon is fájlalni, hogy a magánjog e két legfontosabb részének összekötő szálait a törvényhozó figyelembe nem vette t Maradjunk meg példánknál: A. egy első bekebelezési engedélylyel eladja házát fí.-nek, ki azt birtokba is veszi, C. tud erről és mégis ajándékba fogadja el azt, sőt egy második bekebelezési engedély alapján magára is iratja. Induljunk ki ismét a mai jogállapotból, hogy lássuk, mily conservativ a Tervezet! Ma a kérdés tiszta, B. tulajdonszerzés végetti megtámadással él C. ellen* és ezáltal eléri, hogy az ingatlan közvetlenül A.-tói ő reá kerüljön. A Tervezet szerint az ingatlan meg nem támadhatóan volt és van C. nevén és csak mint C. jogutódja juthat B. ahhoz. Képzeljük már most, hogy C. csődbe jut. Ma ez R-t nem aggasztja, egyszerűen a tömeggondnok ellen inditja a megtámadást, ezzel visszahatóan elenyészik C. tulajdona és a csőd ellenére is megkapja az ingatlant természetben. Rettegjen azonban a jövendő jogától, mely szerint csak azt követelheti, hogy a vagyonbukott az ingatlant ugyanazon feltételek mellett, melyek mellett az elidegenítő arra kötelezve volt, neki engedje át. Igen ám, de ugyanazok a feltételek a vagyonbukottnál — nem ugyanazok a feltételek, mert a vagyonbukottal szemben a vételre nem az általános szabályok, hanem a csődtörvény 18. és köv. §-ai nyernek alkalmazást. * V. ö. Zsöíjöd, Fejezetek I. k. 448. és 479. 1. f) pont.