Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 2. szám - Ingyenesség a polgári törvénykönyv tervezetében

M2 Dr. VLMÁSI ANTAL készítendő telekkönyvi rendtartás. Formai alapul szolgáihatna erre a megajándékozottnak a törlési keresetről való kötelező értesítése. Szükségkép járna persze e módosítással az ingyenes szerző kivétele az 553. §. alól, hiszen e szerint a törlési per egyáltalán nem ellene indíttatnék. Ismétlem, ezt a gyakorlati szükség ia perköltségek viselésének kérdése) csak ugy teszi kívánatossá, mint az az elméleti aggály, hogy az ingatlan semmis ajándékozása a megajándékozott elleni törlési kereset kötelezővé tétele által tulajdonképen megtámadhatóvá erősödik. Sokszor ily megerősödés a telekkönyvi rendszer szükségképi eredménye ugyan, ám ez nem változtat azon, hogy kivételes és hogy ezért csak ott alkalmazandó, a hol a nélkül sehogysem lehetünk. III. Ennyit a teljes jogú dologi érdekeltekről, elérkeztünk a féljoguakho^, kikről az 558. §. szól: «Ha valamely jog, törlés, korlátozás vagy meghatározás törvényellenesen történt, .... az, a kinek joga e miatt be nem jegyezhető, a biróságnál per utján kérheti a bejegyzést akadályozó bekebelezés törlését. A per telekkönyvi feljegyzésének nincs helye.» Bennünket a következő eset érdekel: A. az ingatlan jogos nyilvánkönyvi tulajdonosa kölcsönt vesz fel B. tői 40,000 korona erejéig; még mielőtt ezt bekebeleztette volna, C. az ingatlant hamis bekeblezési engedélylyel magára iratja és mindjárt az e tekintetben jóhiszemű D.-nek ajándékozza. B. már akkor jelentkezik, mikor az ingatlan D. kezén áll. A Tervezet igen helyesen törlési keresetet ad fí.-nek is, mit használ azonban mindez, ha e per fel nem jegyezhető és D. az ingatlant ennek folytán teljesen szabadon eladhatja ? Az Indokolás* a perfeljegyzés kizárását a közhitellel indokolja. De vájjon a közhitelnek érdekében áll-e, hogy a megajándékozott előnyösebb helyzetben legyen, mint ama hitelező, ki pénzét, épen a közhitelben bizván, az ingatlanba fektetni merte > * II. k. 188. 1.