Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 2. szám - A közjog a bűnvádi eljárásban és a képviselői immunitás

A KUZJUU A BŰNVÁDI ELJÁRÁSBAN. kcnységében való részességre hivatva vannak, minthogy a\ immunitás nem a személyt illető kiváltság, hanem a hivatás szabad gyakorlatának biztosítéka. Teljesen megegyez ezzel a genuai főtörvényszéknek Campanella képviselő ellen 1862-ik évi szeptember 17-én hozott határozata; mig Angliát illetőleg az Erskine Ma] munkájában felhozott számos eset minden kétségen kívülivé teszi, hogy Anglia birái mindig saját hatóságuk körébe tartozónak ismerték, hogy ama kérdés fölött határozzanak: vájjon a képviselő ellen folyamatba tett bűnvádi ügyben az eljárás megindítására, vagy valamely bűnvádi eljárási cselekmény foganatosítására az alsóház beleegyezése szükséges-e vagy nem r vagyis, hogy a törvényhozás tagjait — a bűnvádi eljárás tekintetében — megillető immunitás a fennforgó esetre kiterjed-e vagy sem ? De más részről felette komoly, az ország alkotmányának, a közszabadság egyik legfényesebb garancziáját magában foglaló feladat az, mely e kérdések megoldásánál a bíróságokra nehezül; a bírói hatalom körének kiterjesztése az őt nem illető határokon túl ép oly veszélyes az államra és annak alkotmányára, mint a bírói hatalom eltörpitése. A bíróságnak nem szabad szem elől tévesztenie, hogy nem egy személy, egy képviselő, vagy íelsőházi tag kiváltságáról, hanem az ország közjogáról határoz, s hogy az immunitás, melyet az alkotmány biztosit, a közszabadság és a haladás létföltételében, egy elsőrendű állami érdekben leli indokát. Helyes és bölcs útmutatást foglal magában a franczia semmitőszéknek 1842. évi január 29-én, Lcdru-Rollin esetében hozott határozata, mely a különböző törvények conflictusa esetében is az immunitás fenntartását rendeli. Ledru-Rollin, Sarthe és Hanréau kerület követe, sajtó utján elkövetett vétség miatt elitéltetvén, az ítélet ellen semmiségi panaszt adott be. A franczia Code d'inst. erim. 421-ik czikke azt rendeli, hogy az elitéltek semmiségi panasza csak úgy fogadható el, ha szabadságvesztés-büntetésüket tettleg megkezdették, vagy biztosíték mellett szabadlábra helyeztettek. Ellenben az [830-ik