Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 2. szám - A közjog a bűnvádi eljárásban és a képviselői immunitás

102 CSEMEGI KÁROLY bárkinek felhivására és oltalma alatt, bármely elvállalt kötelezettség folytán tette légyen azt. Ha a biróság megengedhetőnek találja elutasitani magától1 az ő hatósági körébe tartozó ügyben a jogszolgáltatást azért, mert egy másik, az államhatalom erősebb, talán népszerűbb attributioival rendelkező tényező abban az ügyben egy őt érdeklő szempontot lát benne foglaltatva: ez esetben hivatásának és kötelességének cserbehagyását követte volna el, feladta volna saját függetlenségét és hamisítást csempészett volna be az állam intézményeibe, melyeknek biztossága és erkölcsi ereje főleg azon az alapon nyugszik : hogy az államhatalom különböző tényezői, az őket az alkotmány és a törvény szerint megillető hatósági kört, mindenik más tényező jogtalan beavatkozása ellen — ha szükség az illető tagokat fenyegető veszély megvetésével, s ha kikerülhetetlen — az összeütközés előidézésével is megoltalmazzák. II. E szempont irányadó a törvényhozó testületek immunitására vonatkozólag is. El van-e vonva az alsó vagy a felsőház valamelyik tagja akár az alkotmányosság elvéből folyó, akár pedig külön törvény által is szabályozott immunitás alapján a bűnvádi eljárásnak ellene az illető ház engedelme nélkül való megindításától? A kérdés nem mindig egyszerű és nincs is mindenkor eldöntve az illető ház határozatával. Számos esetet ismer az alkotmányos nemzetek törvénykezésének története és épen napjainkból is, hogv a biróságok — a törvényhozó testület valamelyik házának ellenében is — egyedül a birói hatalom körébe tartozónak és egyedül a biróság által eldöntendőnek nyilvániták e kérdést: fennforog e az immunitás esete? mely időtől származik a képviselő immunitása? megválasztásától avagy verifikálásától? Félbeszakad-e az immunitás az országgyűlés elnapolása, vagy az ülésszak befejezése által} A franczia semmitőszék Darára képviselő ügyében 1847 április 10-én hozott határozatában kimondotta: hogy a követek kamarájának tagjai részére a Charta által adott alkotmányos biztositék csupán ama követeket illetheti, a kiknek megválasztását a kamara rendszeresnek ismerte el, és a kik ennélfogva a kamarának tevé-