Jogállam, 1902 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1902 / 1. szám - A közigazgatási bíróság gyakorlata

KÖZJOG ÉS KÖZIGAZGATÁS. sorából, ellenben megengedi, hogy azok, kik. a büntető Ítélet hatálya alatt nem állanak, hivatali állásuknál fogva vagy választás utján a képviselőtestület tagjai lehessenek, azt következteti, hogy a törvény intentiója az, hogy vagyoni képesítés alapján ne kerülhessen a legtöbb adót fizetők közé az, a ki nyereségvágyból eredő bűntett vagy vétség utján juthatott a jogosultság alapját képező vagyonhoz. Ezt az okfejtést nem tehetjük a magunkévá. Elfogadhatóbbnak látszik, hogy a törvényt erkölcsi szempontok vezették az emiitett rendelkezések statuálásánál, s midőn az elv szigorúságát a hivatalnokokra vagy a képviselő-testület választott tagjaira nézve enyhébbé teszi, az lebeghetett szem előtt, hogy a község vagy törvényhatóság ugy sem fog tagjai közé vagy pláne hivatalnokává egy erkölcsileg megbélyegzett egyént megválasztani, s ha ezt megteszi, oly jelentékeny egyéni vagy más természetű indokok vezérelhetik, a melyek megválasztását elfogadhatóvá teszik. Egyébként a nyereségvágyból eredő bűntett vagy vétség alapján hozott jogerejü marasztaló ítélettel jogkövetkezményeiben alig is férhet össze az az eshetőség, hogy a nyereségvágyból eredő bűntett vagy vétség utján szerzett vagyon továbbra is jogok forrásául szolgálhasson. Ii;en jelentékeny a /. s%. dördvény, a mely élesen vonja meg a határvonalat a törvényhatósági és községi önkormányzat érintkező pontjai között, midőn indokolásában kifejezetten hangsúlyozza azt a tételt, hogy az 1886. évi XXIÍ. t.-cz. nem általános jogot ad a törvényhatóságnak a községi kormányzatba való beavatkozásra, hanem ellenkezőleg, a be nem avatkozást állítja fel általános szabályul, s ez elv alól kivétel gyanánt maga állapítja meg taxatíve azokat az eseteket, a melyek a közvetlen beavatkozásra jogot adnak. A döntvény további indokolásában a bíróság utal a közigazgatási bíróságról szóló törvény 20. ij-ára, mely szerint a községi alkalmazottak választása kérdésében utolsó fokban kizárólag a bíróság illetékes határozni ; ha azonban a törvényhatóság a községi alkalmazottak választását felebbezés nélkül is felülbírálhatná, az ellen a felebbezés is a minister elé tartoznék, s ez által a közigazgatási bíróságnak az a feladata, hogy a községi alkalmazottak választása körül felmerülő önkényes vagy jogtalan eljárással szemben birói védelmet nyújtson, illusoriussá válnék, sőt ily értelmezés mellett megtörténhet, hogy a közigazgatási vagy közbiztonsági érdekek czimén bármely ügy elvonatnék a birói jogvédelem oltalma alól. Érdekes ez a tiltakozás és a legteljesebb rokonszenvünket kiérdemli az az igyekezet, a melylyel a bíróság saját hatáskörének érintetlenségét fentartani törekszik. Elismeréssel fogadtuk a nem a törvényben említett helyen (p. 0. a közigazgatási bíróságnál bcnyujlotl tmgánpanas\ elfogadásáról szóló 5. s%. döntvényt is, a mely kiterjesztő törvénymagyarázatával a bíróság szabadelvű és a modern jogszolgáltatás szellemének megfelelő felfogásáról tesz tanúságot. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy minden peres eljárásban enyhébb elbánás alá esnek a panaszbenyujtás helyére vonatkozó törvényes rendelkezésekkel szemben felmerült mulasztások, mint azok, a melyek a benyújtás határideje