Iparjogi szemle, 1935 (29. évfolyam, 1-6. szám)

1935 / 2. szám - A márkacikkek védelmi rendszere mint kartel

4 1PAEJQGI SZEMLE összehasonlítás, szakfolyóiratokban megjelent bírálatok közlése. A közlemény aa alperes által forgalomba hozott cikket a felperesre igen hátrányos módon összehasonlítja a felperes által forgalomba hozott (vagy kísérletezés céljából megküldött) cikkel. Ez az összehasonlítás nem tekinthető megengedettnek, mert még ha a bírálat alaposságánál, indokoltságánál és hangjánál fogva el is érné a szakszerű bírálat színvonalát, az alperes által az ily bírálat sem volna felhasználható arra, hogy körlevél alakjában a vevöközönséggei versenycéljára közölje. (T. 11083/1934.) Toldat. Egyéni cég alatt folytatott vállalat aa őt megillető toldatot csak a polgári nevével kapcsolatosan használhatja. (K. 3476/1Ö34.) Kávébehozatal. A kir. törvényszék megítélése szerint az a cég, amelyik kávéjának legnagyobb részét belföldön szerzi be, kávébehozatal cégtoldatot nem használhat. (Tvsz, 40531/1934.) Más áru kiszolgáltatása. (Felelősség.) Az alkalmazott által egy ízben, figyelmeztetés nélkül, más árunak kiszolgáltatása gondatlanságból származhatott s így szándékos cselekményt pusztán ebből az egy esetből megállapítani nem lehet. Erre való tekintettel a fellebbezési bíróságnak a nem vagyoni elégtétel fizetésére irányuló keresetét elutasító döntése anyagi jogszabályt nem sért. (K. 3184/1934.) Védjegyelsőbbség. A törvényes elsőbbségnek a védjegylajstromban volt feltüntetése véd jegy közigazgatási intézkedés, s mint ilyen, nem tartozik a Pp. 59. 6. pontjában felsorolt határozatok közé, s ennélfogva az a körülmény, hogy az ott eljárt bíró az elsőbírságnak a védjegytörlési perben ítélkező tanácsában szavazó bíróként résztvett, vele szemben nem törvényes kizárási ok. Az elsőbíróság ítéletének a feloldására (Pp. 504. 2. pont) tehát alap nincs. A vitás elsőbbségi kérdés elbírálásánál nem mérvadó az 1913, évi VIII. tc. és az 1929. évi XVIII. tc. egyes rendelkezéseit módosító és kiegészítő 1932. évi XII. tc. végrehajtása tárgyában kibocsátott 4300/1932. M. E. számú rendelet 5. §-ában foglalt rendelkezés 1932 augusztus 2-a előtt elkövetett cselekményekre.Visszaható ereje nincs (K. 1022/1934.) Forgalombahozatal szünetelése. A gazdasági elzárkózottság folytán beállott forgalmi szünetből nem lehet arra következtetni, hogy aa alperes a védjegyhez való jogát elvesztette, még akkor sem, ha 1921-től fogva sem szállíthatott Magyarországra a gazdasági viszonyok következtében árut, főleg ha beigazolást nyer, hogy alperes a védjegyhez való jogát a felperessel szemben kifejezetten fenntartotta (K. 1022/1934.) Védjegy a cégnévben még nem jelenti, hogy a versenytárs a védjegyet (a szót) már ezért is védjegyként korlátlanul használhatja. A védjegytörlési per szempontjából csak az bír jelentőséggel, hogy az alperes védjegye a felperesével szemben elsőbbséggel bír-e vagy nem. (K. 1022/1934.) Mintaoltalom. Egyévi árumintavédelmet kért alperes. A védelmi idő lejárta után a csomagolási törvényesen védett voltát sem hirdetheti. (T. 9679/1934.) Egyszerű formák. Felperes nem csupán a hasáb alakot és a papírcsomagolást, hanem a pccralakú, de a levegővel való érintkezés folytán folyékonnyá váló chlórmósznek a tömítését, mint az áru természetével összefüggő kivitelt, sem sajátíthatja ki. (T. 9679/1934.) Reklám a járdán, amelyet alperes (hirdető) közvetlenül, aa alperesi cikket üzletében nem árusító felperes üzletének bejáratánál helyezett el, kifogásolható. A felperes üzletét a hirdetett áru beszerzése céljából felkereső, de ott a kért árut beszerezni nem tudó vevőközönség ugyanis a hirdetésnek a felperesi üzletre utaló volta mellett indokoltan lehet abban a hitben, hogy a felperes részéről folytatott tisztességtelen versennyel áll szemben. (It, 10.950/1934.) Cégvalódiság. Az egyéni cég alatt folytatott vállalat az őt megillető toldatot csak polgári nevével kapcsolatosan használhatj'a. (K. 3476/1934.) A »Turul« és a » Túrán* elnevezések nemcsak a három első betű azonosságánál, hanem e két szónak a hun-magyar mondakör és történetben való szereplésénél fogva nyilvánvalóan könnyen Összetéveszthetők. (Vb. 24.320/1934.) Tűrés. Alperes, kinek eljárása már eredetében tiltott és törvénybe ütköző volt, nem védekezik azzal, hogy felperes az izzólámpáknak »Turán« elnevezéssel való forgalomban caásáról már több, mint két év óta tudott, hogy versenytárgyalásokon együtt vettek részt, — mert a tiltott cselekmény annak ideiglenes eltűrése által jogossá nem válik és felperest egyideig tartó elnézése nem fosztotta meg attól a jogától, hogy I. r alperes elleni igényeit az elévülési határidőn belül, perrel érvényesíthesse. (Vb. 24.320/1934.) jTuruI« és »Taral« elnevezések a mássalhangzók sorrendje és azonossága miatt hasonlók és azok összetévesztésének lehetősége kétségtelenül fennáll. (Vb. 24.320/1934.) Külföldi joggyakorlat Németország. Származási hely. A Pöstyén helynév forrástermékekre nézve oltalomképes árumegjelölés. A kialakult bírói gyakorlat szerint helynevek ásványvizekre nézve különös megjelölésképen csak akkor használhatók fel, ha bizonyítást nyer, hogy az összes, a községben már feltárt vagy feltárandó források, vagy a bejelentő tulajdonában vannak, vagy pedig ha a bejelentő kizárólagos bérlő, bizonyítania kell, hogy a tulajdonos megadta a beleegyezést. (BS. XII. v. 24., 20., 34.) Filmjog. Ha a filmkölcsönző vállalat egy meghatározott filmnek meghatározott városra nézve az első előadás jogát egy mozgóképüzemnek engedte át és egy ugyanabban a városban lévő mozgókópüzem ugyanabban a városban előkészületeket tett a film első előadására, úgy ennek az utóbbi üzemnek a tulajdonosa tisztességtelen versenyt követett el. Az előadást ideiglenes intézkedéssel meg lehet tiltani. A jelenlegi vitában nem volt eldönthető, hogy a felek közül, kit illet meg az első előadásnak a joga. Csak ha biztosan megállapíttatott, hogy nem a sértett fél, hanem az ellenfél szerezte meg az első előadás jogát, lehet az ideiglenes intézkedés kiadását megtagadni. Alapelv, hogy az ideiglenes intézkedések szerzett jogokat nem érinthetnek, azonban ez csak harmadik személyekkel szemben érvényesül, nem pedig a veszélyeztetett film jogát sértő féllel szemben. (OGH. 7., 12., 34.) Ausztria. (Szolgai utánzás — cipömodellek.) A panaszlott cipőket vásárolt, hogy azokat silányabb kiállításban utánozza és azokat alacsonyabb áron áruba bocsássa. Az összetéveszthetőség nem tény, amely tanuk által bizonyítható vagy megcáfolható volna és azért a tanuk általi bizonyítást a bíróság mellőzte. Az alsófokú hatóságok szerint tisztességtelen eljárás a modellek másolása és az a körülmény, hogy mások ugyancsak tisztességtelenül jártak el, az utánzást nem teszi megengedetté. A szabadalmi, védjegy- és mintajogban rejlő formális védelem előfeltételei nem fedik annak a védelemnek előfeltételeit, amelyet a törvény a tisztességtelen versennyel szemben nyújt. Ha a panaszosnak oipői részben a mintaoltalom alatt állottak is, mégis a versenyjog alá kell vonni, ha az utánzáshoz bizonyos körülmények járulnak, amelyek felismerhetővé teszik, hogy a panaszlottnak eljárása a jó erkölcsökbe ütközik. Ezek a bizonyos körülmények nem csupán az összetévesztésre alkalmas kiállításban vagy az áruk összetéveszthetőségében állanak, hanem a forgalom tisztességének érdekében más körülmények is lehetnek, amelyek önmagukban nem volnának a jó erkölcsbe ütköző eljárásnak minősíthetők. E körülményekhez számít kétségkívül a tervszerű utánzás és a kérdéses szakma felfogáséval ellenkező eljárás is. (OGH. 9., 2., 33.) Hogy az összetévesztésre alkalmasság fennforog-e, jogkérdés. (OGH. 16., 10., 34.) Előhasználati jog. (Előfeltételek.) Egy modellnek a készítése magábanvéve nem jelent jogtalan használatot. Mérlegelendő, hogy ez a modell csak kísérleti célokat szolgál-e vagy azonnali ipari kivitel előkészítésére szolgál. Első esetben csak előkészületi cselekményről van szó, amely csak arra hivatott, hogy az ioari felhasználásnak a lehetőségét és célszerűségét kitapasztalják. Második esetben ezzel szemben már valóságos felhasználás kezdődött. (OLG. Düsseldorf, 6., 6., 34.) Származást hely. A » Karlsbad« és »karlsbadi víz« szavak, mint származási megjelölések a Karlsbad városhói forgalomba került ásványvizekre és forrástermékekre Karlsbad város által, mint véd^'egypk hejegyezhetők. A smesterséges karlsbadi só« megjelölés a Karlsbad védjeggyel megtévesztőén hasonló és ezért törlendő. (VGH. 3., 11., 32.) Sérült csomagolás. A kereset sérelmezi, hogy a panaszos gyártmányait panaszlott a saját védjegyével ellátott, de sérült csomagolásban és hiányos tartalommal árulia. A bíróság elutasította a keresetet, mert ti"m lát benne meg nem engedett cselekedetet. Indokok: Védjegysértés nem történt, mert az áruk a panaszostól származtak. így a panaszosnak nem volt kára, csak a panaszlottnak. (OLG. Amsterdam, 21., 2., 34.) »Artf>rjal« gyógyszerkészítményekre védjegyként nem alkalmazbató. Indokok: A védjegy csupán az »Árterial« szóból áll. Gyógyszerkészítményekre vonatkoztatva ezt a szót (angol íráem^d szerint) a forgalom nem tekinti egy meghatározott vállalatból származó áru eredete megjelölésének, hanem csupán annak tulajdonságára és rendeltetésére vonatkozó adatként, abban az értelemben, hogy az így megélőit gyógyszerkészítményeket viszeres bántalmakra használiák és azok arra különösen alkalmasak. (Bm. f. H. u. V. 5. VI. 1934.) Dr. Nemes László ügyvéd. Illllll II lll I I MIMII III i IIIIIIIIMIIIIIIIIII ————1| Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. FAZEKAS OSZKÁR. Szerkesztőség és kiadóhivatal: V.,Mária Valéria-utca 12. Telefon: 82—4—35. Az Athenaeum irodalmi és nyomdai részvény társulat nyomása Nyomdaigazgató: Wózner I.